Tagállami feszültségek: Franciaország és Németország a saját szabályaik szélén
Az uniós tilalom nem jelenti azt, hogy a tagállamok ne próbálnák meg kitágítani a mozgásterüket. Franciaország a 2024-es párizsi olimpiára vezette be az algoritmikus videómegfigyelést (VSA), amely gyanús viselkedést, elhagyott tárgyat vagy tömegpánikot ismer fel automatikusan – az arcfelismerést a törvény kifejezetten kizárta, és a kísérletet eredetileg 2025 márciusában le is kellett volna zárni. A francia Nemzetgyűlés azonban 2026 januárjában megszavazta a rendszer meghosszabbítását 2027-ig, ami várhatóan 2026 szeptemberében lép hatályba – ami arra utal, hogy amit "csak az olimpiára" ígértek, valójában tartósan beépülhet a francia jogrendbe.
Németország ennél tovább megy: a Bundestag 2026 júliusában elfogadott egy szövetségi rendőrségi törvényt, amely konkrét veszélyhelyzetekben engedélyezi a valós idejű arcfelismerést, AI-alapú gyanúsmozgás-észlelést, és igazolvány-ellenőrzést gyanú nélkül egyes tilalmi zónákban. Egy párhuzamos javaslat pedig lehetővé tenné, hogy a rendőrség nyilvánosan elérhető internetes – köztük közösségimédia- – képek ellen futtasson arcfelismerő keresést. A német internetipari szövetség ezt "a digitális tömegmegfigyelés tervrajzának" nevezte, és a kritikusok szerint pontosan az az uniós tilalom alá eshet, amely a célzatlan, internetes arcképgyűjtést bünteti.
A Balkán: jogalap nélkül bevezetett rendszerek
A legélesebb ellentmondás az uniós tagságra váró vagy azon kívüli balkáni országokban látható, ahol a kamerák gyakran megelőzik a jogszabályt. Szerbiában a kínai Huawei technológiájára épülő "Bezbedan grad" (Biztonságos város) program keretében több mint ezer, arcfelismerésre és rendszámfelismerésre is képes kamera működik mintegy 800 belgrádi helyszínen. A szerb adatvédelmi biztos hivatala – amely a rendőrségi hatásvizsgálatokat több alkalommal is hiányosnak találta – többször leszögezte: a jelenlegi szerb rendőrségi törvény nem ad kifejezett jogalapot a biometrikus megfigyeléshez. Önálló biometriai törvény a nyilvános tiltakozások miatt korábban visszavont javaslatok óta sincs; sajtóértesülések szerint a kamerapark eközben tovább bővül, bár ezt a konkrét fejleményt nehéz volt elsődleges forrásból megerősíteni.
Montenegróban a belügyminisztérium izraeli fejlesztésű szoftverrel telepített arcfelismerő kamerákat Podgoricában, Barban és Budvában, hivatalosan forgalombiztonsági célra. Az ország adatvédelmi ügynöksége azonban felfüggesztette a kamerák biometriai funkciójának használatát, mert a videómegfigyelést jóváhagyták, a benne futó arcfelismerést azonban nem engedélyezték külön – jogvédők szerint a demokratikus felügyelet a mai napig hiányos.
