Nem a robot jelent fel — a cég
A közvélekedésben az AI-chat olyasmi, mint a napló vagy a gyónás: elmondod, és ott marad. A technikai valóság ennek az ellenkezője. A beszélgetés a szolgáltató szerverén fut, automatikus szűrők osztályozzák, a kiugró eseteket emberek nézik meg, és a cég a saját felhasználási feltételei alapján dönt arról, mit tesz velük.
A csevegőrobot nem hív rendőrt — erre nincs is eszköze. A mögötte álló trust & safety (bizalmi és biztonsági) apparátus viszont igen. A győri eset pontosan ezt a láncot mutatja:
Felhasználó üzenete → automatikus szűrő → emberi felülvizsgálat → a platform döntése → FBI → NNI Transzatlanti Műveleti Osztálya → intézkedés Győrben
A lánc minden eleme a cég belső szabályzatán múlik, egészen az FBI-ig.
OpenAI: emberi felülvizsgálat, majd a hatóság
Az OpenAI 2025 augusztusában, egy önsértéssel kapcsolatos blogbejegyzés mélyén tette közzé, hogy figyeli a felhasználók üzeneteit, a különösen aggasztó tartalmakat emberi munkatársakhoz továbbítja, és egyes esetekben a rendőrségnek is jelenti. A cég szerint azokat a beszélgetéseket, amelyeken felhasználók másokat akar bántalmazni, külön csatornán, a szabályzatra kiképzett kis csapat vizsgálja, amely fiókletiltásra is jogosult. Ha a felülvizsgálók úgy ítélik meg, hogy közvetlen, súlyos fizikai fenyegetésről van szó, az ügyet átadhatják a hatóságoknak.
Az adatvédelmi szabályzat ennél jóval tágabb. Az OpenAI a személyes adatokat — köztük a szolgáltatással folytatott interakciót — megoszthatja kormányzati szervekkel hat jogcímen:
jogi kötelezettség teljesítése;
saját jogai és tulajdona védelme;
ha saját belátása szerint a feltételek vagy a jog megsértését állapítja meg; csalás vagy más illegális tevékenység megelőzése;
a felhasználók, munkatársak vagy a nyilvánosság biztonsága;
és jogi felelősség elhárítása. Ezek közül egyiknek sincs bírói kontrollja.
