Amerika: várostól várostig más törvény
Az Egyesült Államokban nincs szövetségi szabályozás, ami rendkívül szabdalt képet eredményez. San Francisco volt 2019-ben az első amerikai város, amely teljesen betiltotta a rendőrségi arcfelismerést, ezt követte Boston, Oakland és Portland is – jelenleg 15-nél is több állam vezetett be valamilyen korlátozást, és legalább 16 város tart fenn teljes tiltást. Illinois államban, ahol a szigorú BIPA-törvény már a magáncégek biometrikus adatkezelését is korlátozza, 2026 februárjában új törvényjavaslatot terjesztettek be, amely a rendőrségi arcfelismerő adatbázisok használatát is betiltaná állami szinten.
A legnagyobb port felkavaró magánszereplő a Clearview AI, amely a nyilvános internetről gyűjtött arcképekből épített hatalmas adatbázist. A cég ellen indított szövetségi csoportos per 2025 márciusában megállapodással zárult: Clearview saját tőkéjének becslések szerint 23 százalékát (körülbelül 51,75 millió dollár értékben) adja át kártalanításként az illinoisi jogsértésekért, és opt-out rendszert vezet be. Egy korábbi, az amerikai polgári jogi szervezet (ACLU) által indított perből eredő megállapodás alapján a cég országosan nem adhatja el adatbázisát a legtöbb magáncégnek, Illinois-ban pedig öt évig még a rendőrségnek sem.
A New York-i rendőrség (NYPD) ellen 2025 novemberében egy ötéves peres eljárás nyomán hoztak nyilvánosságra több mint 2700 belső dokumentumot, amelyek szerint az arcfelismerést többek között idegen nyelvet beszélő vagy szokatlan öltözetű emberek azonosítására is használták. Egy külön ügyben egy New York-i tűzoltóparancsnokon keresztül futtattak arcfelismerő keresést egy palesztinpárti egyetemi tüntető beazonosítására – ezzel megkerülve a rendőrség saját, szigorúbb belső szabályzatát –, ami önálló perhez vezetett a városi tűzoltósággal szemben. A szövetségi bevándorlási hatóság (ICE) pedig egy mobilalkalmazással teszi lehetővé terepen dolgozó ügynökeinek, hogy telefonos fotó alapján, valós időben lekérdezzenek több mint kétszázmillió, szövetségi adatbázisokban tárolt arcképet – ez ellen 2026 februárjában demokrata törvényhozók terjesztettek be törvényjavaslatot, amely megtiltaná a hatóságnak az ilyen technológia használatát.
Az Egyesült Királyság: bírósági zöld lámpa a rendőrségnek
Londonban 2026 áprilisában a felsőbíróság jogszerűnek találta a főváros rendőrségének élő arcfelismerő rendszerét egy olyan perben, amelyet egy téves azonosítás áldozata és egy jogvédő szervezet vezetője indított. A bíróság a korábbi, 2020-as precedenstől eltérően most kumulatív, egymásba kapcsolódó korlátozásokat azonosított a rendőrség 2024-es szabályzatában, amelyek elegendőek voltak a jogszerűség megállapításához. A londoni rendőrség 2025-ben több mint hárommillió arcot szkennelt; 2024 januárja óta összesen 2100-nál is több letartóztatás történt a rendszer segítségével, és mindössze tizenkét téves riasztást regisztráltak – ám a jogvédő szervezet szerint ezen téves riasztások túlnyomó többsége feketéket érintett. A brit belügyminisztérium 2026 januárjában bejelentette, hogy az arcfelismerésre képes rendőrségi furgonok számát tízről ötvenre bővíti Anglia és Wales területén.
