Oroszország: arcfelismerés a tiltakozók ellen
Moszkva arcfelismerő kamerarendszere 2017 és 2020 között robbanásszerűen nőtt, mintegy ezerötszázról több mint 100 ezer kamerára, és az azóta eltelt években azon orosz régiók száma is jelentősen bővült, ahol a technológiát bevezették. Egy orosz emberi jogi megfigyelő szervezet 2021 óta közel 600 esetet dokumentált, amikor a rendszert kifejezetten politikai ellenzékiek ellen alkalmazták, jelentős részüket a 2022-es ukrajnai invázió óta. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2024-ben megállapította, hogy Oroszország megsértette egy moszkvai férfi jogait, akit arcfelismeréssel azonosítottak és vettek őrizetbe a metróban, mert egy ellenzéki aktivistát ábrázoló kartonfigurát vitt magával. A rendszert korábban tömeges, egyszerre több tucat embert érintő őrizetbe vételekre is használták tiltakozó rendezvények idején.
Ázsia, Öböl-térség és Latin-Amerika: a bővülés folytatódik
Újdelhiben a rendőrség 2026 elején avatta fel egy kiterjedt "Biztonságos város" projekt legújabb fázisát, amely tízezer új arcfelismerő kamerát kapcsol egy központi parancsnoki központhoz, amely állítása szerint másodperc törtrésze alatt egymillió arcot képes összevetni egy adatbázissal – Indiának nincs önálló, dedikált törvénye a technológia korlátozására. Dubajban a rendőrség "Oyoon" ("Szemek") elnevezésű, arcfelismerést és viselkedéselemzést kombináló rendszere valós időben azonosít gyanúsítottakat és követ rendszámokat. Latin-Amerikában Brazíliában mintegy negyven város használ arcfelismerést önálló szövetségi szabályozás nélkül, míg Argentínában a biztonsági minisztérium 2024 és 2025 között mintegy 1,2 millió dollárt fordított megfigyelési technológiára, amivel szemben 2026 augusztusában a nemzetközi jogvédő szervezet Amnesty International nyilvánosan a tömeges biometrikus megfigyelés betiltására szólította fel az országot.
