Az ügy formálisan 2012 májusában, a vádemeléssel kezdődött a Guantánamói-öbölben működő katonai bizottság előtt — több mint tizenhárom éve tehát nincs kitűzve érdemi tárgyalás.
Michael Schrama légierő-alezredes, a per immár ötödik bírája, augusztus végén úgy döntött, hogy a tárgyalás 2028. június 5-én kezdődik az esküdtszék-válogatással, a nyitóbeszédekre pedig a testület felesketése után 30 nappal kerül sor. Ez jóval későbbi időpont, mint amit az ügyészség kért, eredetileg 2027 januárjára akarták kitűzni a tárgyalást. A bíró szerint még számos, megoldatlan előzetes vita van folyamatban — mindenekelőtt az, hogy a vádlottak CIA fogva tartása alatt vagy azt követően tett vallomásai felhasználhatók-e bizonyítékként.
Öt vádlottból négy
Az eredeti öt 9/11-es vádlott — Kalid Sejk Mohamed, Valid bin Attas, Ali Abdul Aziz Ali (ismertebb nevén Ammar al-Baluchi, Mohamed unokaöccse), Musztafa al-Havszavi és Ramzi bin al-Shibh — közül mára csak négy van érdemben perbe fogva. Bin al-Shibh-et 2023 szeptemberében különítette el az ügytől a bíró, miután egy katonai mentális egészségügyi testület megállapította, hogy poszttraumás stressz okozta zavarban, másodlagos pszichotikus tünetekkel és téveszmés zavarban szenved, és emiatt alkalmatlan a saját védelmében való hatékony részvételre.
Bin al-Shibh ügyvédje szerint védence azóta is azt állítja, hogy őrei láthatatlan, szúró fájdalmakat okoznak neki, amit a korábbi kínzás folytatásaként él meg. Az ügyészség 2025-ben kérte a visszacsatolását a fő ügyhez, ezt egy külön kijelölt bíró egyelőre függőben tartja.
A Legfelsőbb Bíróság előtt
Ezzel párhuzamosan a Legfelsőbb Bíróság előtt is fekszik egy beadvány, amely alapvetően átformálhatja a per menetét. Mohamed és al-Havszavi június 5-én nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet egy szövetségi fellebbviteli bíróság 2025 júliusi döntése ellen, amely 2:1 arányban érvénytelenítette a velük 2024-ben kötött vádalkut.
A kormányzat augusztus végén benyújtott ellenvéleményében arra kéri a testületet, hogy utasítsa el a kérelmet; a petíciót benyújtók szeptember 8-án nyújtották be válaszukat. Az ügyet szeptember 28-i bírói konferenciára osztották ki — vagyis arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyáltalán foglalkozik-e az üggyel, ekkor döntenek.
A beadványt egy figyelemre méltó amicus curiae ("peren kívüli fél") irat is kíséri: a Peaceful Tomorrows szervezet és 66, a támadásokban meggyilkolt ember hozzátartozója a vádalku helyreállítása mellett érvelt, azt állítva, hogy a megállapodás megkötése lezárást hozott volna számukra, amit a fellebbviteli döntés megfosztott tőlük. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az áldozatok hozzátartozó nem képviselnek egységes álláspontot ebben a kérdésben: a 9/11 Justice nevű családi szervezet már 2024-ben, a vádalku bejelentésekor "mélyen felháborítónak" nevezte azt.
Tizenötre apadt fogolytábor
A guantánamói fogolytábor 2002 januári megnyitása óta összesen 780 embert tartott fogva; mára a létszám 15 főre csökkent. Ebből kilenc embernek van aktív ügye a katonai bizottsági rendszerben — közülük kettő már vádalku útján elítélt, a többi hét, köztük a négy 9/11-es vádlott és az USS Cole 2000-es robbantásával, illetve a 2002-es balis merényletekkel vádolt fogvatartottak ügye még nem zárult le.
A fennmaradó hat embert soha nem vádolták meg semmivel: hármuknak már jóváhagyták szabadon bocsátásukat — az egyikük, Muieen Abd al-Sattart, aki már mintegy tizenöt éve ül börtönben—, mégis fogva tartják őket, míg a másik hármukat bírósági felülvizsgálat nélkül tartják fogva a mai napig.
A guantánamói tábor jövőjéről szóló vitát 2026-ban nem a bezárás, hanem egy másik irányú bővítés uralja: a kormányzat 2025 eleje óta akár 30 ezer bevándorló fogvatartására akarják alkalmassá tenni létesítményt, és 2025 februárja óta több mint 700 bevándorlót valóban fogva is tartottak ott ideiglenesen. Emberi jogi szervezetek szerint embertelen körülmények között. 2026. január 11-én, a tábor megnyitásának 24. évfordulóján 116 amerikai és nemzetközi civil szervezet szólított fel közösen a létesítmény bezárására. A terrorizmussal gyanúsítottak számára fenntartott rész bezárására ugyanakkor jelenleg nincs érdemi kormányzati terv — miközben a világ egyik legnagyobb figyelmet kapott büntetőügye legkorábban 2028-ban, a támadások után csaknem huszonhét évvel kerülhet tárgyalásra.
