Több európai diplomata a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a két esemény nem véletlen egybeesés: Baku állítólag Uszmanovot használta fel nyomásgyakorlásra Párizzsal szemben, összefüggésben a fogva tartott francia állampolgárok ügyeivel - Franciaország hivatalosan sosem erősítette meg az alku tényét, ugyanakkor hónapok óta nyíltan szorgalmazta Ryan szabadon bocsátását.

Martin Ryant, aki letartóztatása előtt már négy éve élt Azerbajdzsánban, 2023 decemberében vették őrizetbe, miután Baku azzal vádolta Franciaországot, hogy támogatja riválisát, Örményországot. Az üzletember pere 2025 januárjában kezdődött, egy azeri bíróság pedig idén márciusban tíz év börtönre ítélte kémkedés vádjával. A vád szerint Ryan Azerbajdzsán törökországi, iráni és pakisztáni kapcsolatairól, orosz és kínai kötődésű vállalatokról, valamint a Hegyi-Karabahhal összefüggő regionális stratégiai kérdésekről gyűjtött információkat - Párizs a kémkedési vádakat mindvégig és határozottan visszautasította.

A szerdán közzétett elnöki kegyelmi rendelet szerint Ryan összesen húsz megkegyelmezett között szerepel, és ő az egyetlen francia állampolgár a listán; kegyelemben részesült még egy orosz, egy pakisztáni és két török állampolgár is. Az ügyben azeri társvádlottként elítélt Azad Mamedlit ezzel szemben, aki hazaárulásért tizenkét év börtönbüntetést kapott, nem sorolták a megkegyelmezettek közé.

Az eset szorosan összefügg az Európai Unió Oroszország-ellenes szankcióinak legutóbbi felülvizsgálatával: az EU tagállamai kedd este állapodtak meg arról, hogy az ukrán területi integritást fenyegető, mintegy háromezer személyt és szervezetet érintő listát három évre meghosszabbítják, ezzel egyidejűleg pedig eltávolítják arról Uszmanovot és a szintén Putyinhoz közel állónak tartott Mihail Fridmant. Uszmanov törlését Franciaország kifejezetten kérte szeptember 11-én - a most napvilágra került részletek szerint ennek hátterében állhatott az azerbajdzsáni fogvatartottak sorsa.

A francia hatóságok szerint Azerbajdzsánban továbbra is fogva tart egy másik francia állampolgárt: Anass Derraz üzletembert, akit 2025 novemberében ítéltek tizenkét év börtönre Bakuban, miután azzal vádolták, hogy megvesztegetést fogadott el egy orosz oligarchától.

Megromlott a francia-azeri viszony

A francia-azeri kapcsolatok 2023 szeptembere óta, amikor Baku visszaszerezte az ellenőrzést a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah felett - ami több mint 100 ezer ember elmeneküléséhez vezetett -, jelentősen megromlottak: az azeri kormány azzal vádolta Párizst, hogy Örményországot támogatja, a francia hatóságok pedig azzal vádolták Azerbajdzsánt, hogy beavatkozik Franciaország tengerentúli területeinek ügyeibe - ezt Baku tagadja. Májusban Emmanuel Macron francia elnök telefonon egyeztetett Alijevvel a kapcsolatok "fejlesztésének" lehetőségeiről a korábbi éles feszültségek után.

©️ Kérjük támogassa az oldalt azzal, hogy ha használja a cikk tartalmát vagy témaötletet merít abból, akkor megjelöli forrásként a Világmonitort. Köszönjük!