A támadó egy Subaruval hajtott be a krakkói óváros szívében fekvő Fő térre, és menet közben kezdett lövöldözni a járókelőkre. Katonai terepszínű ruhát és golyóálló mellényt viselt, bár a lengyel védelmi minisztérium szerint semmilyen katonai kapcsolata nem volt. A rendőrség üldözni kezdte, a belváros utcáin tűzpárbaj is kialakult, amelyben két rendőr megsebesült, végül egy megsebesült rendőr hatástalanította a támadót, akit kórházba szállítottak. A 24-25 éves, Ostrowiec Świętokrzyski-ből származó férfit a lengyel belügyminiszter, Marcin Kierwiński szélsőjobboldali, ultranacionalista nézetekkel jellemezte, Donald Tusk miniszterelnök pedig terrorcselekménynek nevezte a támadást. A pontos motívum még nem ismert, a vizsgálat zajlik.
Legális fegyver egy terrorcselekmény mögött?
A lövöldözéshez használt fegyverről (egyes források AR-15-típusú félautomata puskát, mások más katonai jellegű fegyvert említenek, a pontos típus forrásonként eltér) egy lengyel hírportál azt állítja, hogy a gyanúsítottnak érvényes engedélye volt két fegyverre, 52 éves apjának pedig 11 regisztrált fegyvere volt. Nem ez lenne az első eset a régióban, hogy egy tömeges lövöldözés mögött nem illegális, hanem szabályosan kiadott fegyvertartási engedély áll.
prága: az engedély nem szűrte ki a kockázatot
Két évvel korábban, 2023. december 21-én egy akkor 24 éves történészhallgató tüzet nyitott a prágai Károly Egyetem Filozófiai Karán: 14 ember vesztette életét, 25-en megsérültek, az elkövető pedig a rendőrségi akció közben öngyilkos lett. A cseh rendőrfőkapitány, Martin Vondrášek később megerősítette:
Az egyetlen felismert eljárási hiányosság az volt, hogy az orvosi alkalmassági igazolást egy helyettesítő orvos állította ki, mert a férfinak nem volt bejegyzett háziorvosa. A cseh parlament az ügy után szigorította a fegyvertörvényt (gyakoribb orvosi felülvizsgálat, kötelező bejelentés gyanús vásárlásnál, bővebb rendőrségi elkobzási jogkör), noha a reform előkészítése már korábban elkezdődött, a lövöldözés csak felgyorsította azt.
Csehországban mintegy 300 ezer embernek van érvényes engedélye, több mint egymillió nyilvántartott fegyverrel. 2021-ben, egy EU-s fegyverkorlátozási törekvés elleni, több mint 100 ezer aláírást összegyűjtő petíció nyomán, Csehország az egyetlen uniós tagállamként alkotmányos szintre emelte a fegyveres önvédelem jogát — ez azonban csak elvi garancia, a tényleges engedélyezési rendszert nem változtatta meg, és ahogy a prágai lövöldözés is megmutatta, a szabályos engedélyezés sem jelent garanciát.
Az uniós keret: közös minimum, nagy nemzeti szórás
Az Európai Unióban a 2021/555 irányelv (a korábbi, 1991-es irányelv utódja) ír elő közös minimumszabályokat: a lőfegyvereket négy kategóriába sorolja a veszélyességük szerint — a teljesen tiltott, katonai jellegű fegyverektől a bejelentés-köteles, enyhébb kategóriákig —, és előírja, hogy az engedélyeket legalább ötévente felül kell vizsgálni. Az irányelv azonban csak minimumot jelent: a tagállamok ennél szigoríthatnak, és valóban, a gyakorlatban hatalmas a szórás a legszigorúbb és a legengedékenyebb európai rendszerek között.
Németország: engedély csak igazolt szükséglettel
A német fegyvertörvény (Waffengesetz) Európa egyik legszigorúbb rendszere: az engedélyhez igazolni kell a megbízhatóságot, a szakértelmet (külön vizsgával), és egy konkrét, igazolt szükségletet is — sportlövőknél például legalább egy év klubtagságot. A 2002-es erfurti iskolai lövöldözés után, amelyben 16-an haltak meg, a Bundestag még a tragédia napján megemelte a sportlövészeti engedélyek korhatárát 18-ról 21 évre, és orvosi-pszichológiai vizsgálatot írt elő a 25 év alattiaknak. A 2009-es winnendeni lövöldözés (15 halálos áldozat) után pedig a hatóságok jogot kaptak arra, hogy konkrét gyanú nélkül is ellenőrizzék, otthon hogyan tárolják a fegyvereket.
Svájc: sok fegyver, kevés fegyveres bűnözés
Svájcban a milíciarendszer miatt a hadkötelesek sokáig otthon tartották szolgálati fegyverüket, és a lakosság fegyvertartási aránya (becslések szerint 25-28 fegyver száz lakosra) Európában kiemelkedően magas, miközben a fegyveres bűnözés alacsony. A magyarázat azonban vitatott: kritikusok szerint ennek nincs egyértelműen bizonyított oka a milícia-modellben, és Svájcban a fegyveres öngyilkosságok és a családon belüli fegyveres erőszak aránya statisztikailag magasabb, mint sok más európai országban.
Szerbia: két mészárlás, gyors szigorítás
2023 májusában két egymást követő lövöldözés Szerbiában (egy belgrádi iskolában és egy Mladenovac környéki településsorozatban) összesen mintegy 17 ember életét követelte. A kormány napokon belül drasztikus szigorítást fogadott el: két évre felfüggesztette az új fegyverengedélyek kiadását, félévenkénti pszichológiai és drogtesztet írt elő a meglévő tulajdonosoknak, és 30 napos, büntetőjogi felelősség nélküli amnesztiát hirdetett az illegális fegyverekre — ezalatt közel 58 ezer fegyvert és 2,6 millió lőszert adtak be önkéntesen.
Nagy-Britannia: szinte teljes kézifegyver-tilalom
Az Egyesült Királyságban (Skócia, Anglia, Wales) 1996-ban, a dunblane-i iskolai lövöldözésben (17 halálos áldozat, köztük 16 gyerek) történt tragédia után két egymást követő kormány, előbb a konzervatív, majd a frissen megválasztott Munkáspárti kabinet is szigorított: 1997-ben előbb a nagyobb kaliberű, majd minden kaliberű magántulajdonú kézifegyvert betiltották, csak néhány antik és elöltöltős fegyver maradt kivétel. Ez ma Európa egyik legszigorúbb kézifegyver-szabályozása.
A brit különlegesség: a fegyvertelen rendőr
Ugyanitt él egy másik, világviszonylatban is ritka hagyomány: a brit rendőrség 1829-es megalapítása óta azon az elven működik, hogy a testület a lakosság beleegyezésén, nem a fegyveres kényszeren alapul — ezért Angliában és Walesben a rendőröknek csak körülbelül 5 százaléka (az úgynevezett Authorised Firearms Officer, AFO) visel szolgálati fegyvert, a többség botot és paprikaspray-t hord. Hasonló a helyzet Írországban, Norvégiában és Izlandon is, ahol az egyenruhás rendőrök túlnyomó többsége szintén fegyvertelenül teljesít szolgálatot.
Magyarország: célhoz kötött engedélyek
Magyarországon a fegyvertartás a 2004. évi XXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet alapján célhoz kötött: külön engedély szükséges önvédelmi, sport-, vadász- és egyéb célú fegyvertartáshoz, önvédelmi célra legfeljebb két rövid fegyver engedélyezhető, egészségügyi alkalmassági vizsgálattal, ötévente megismételt felülvizsgálattal.
Egyesült Államok: államonként eltérő gyakorlat
Az Egyesült Államokban a fegyvertartás a második alkotmány-kiegészítésen alapuló alapjog, amelynek tartalmát a Legfelsőbb Bíróság 2022-es Bruen-döntése szigorította meg a korlátozásokkal szemben: a bíróság kimondta, hogy egy fegyverkorlátozó szabály csak akkor alkotmányos, ha összhangban van az ország történeti fegyverszabályozási hagyományával, és ezzel megerősítette a lakáson kívüli, önvédelmi célú fegyverviselés jogát is. A tagállamok gyakorlata emiatt is rendkívül eltérő: számos állam úgynevezett "constitutional carry" rendszert működtet, ahol engedély sem szükséges a rejtett fegyverviseléshez, míg más államok — például New York vagy Kalifornia — jóval szigorúbb engedélyezési rendszert tartanak fenn.
Ki tart a legtöbb fegyvert?
A Small Arms Survey nemzetközi adatbázisa szerint az Egyesült Államokban száz lakosra becslések szerint több mint 120 fegyver jut — messze a világ legmagasabb aránya —, Svájcban ez a szám 25-28 körül mozog. Nincs egyetlen, egységesen "nyugati" modell: a skála egyik végén a brit, majdnem teljes kézifegyver-tilalom áll, a másikon az amerikai, alkotmányosan védett és államonként rendkívül eltérően szabályozott fegyvertartás — a kettő között pedig olyan, egymástól is nagyon eltérő rendszerek, mint a német, szigorú, igazolt szükségletre épülő engedélyezés vagy a cseh, alkotmányos szintre emelt, de a gyakorlatban megengedő szabályozás. A krakkói és a prágai eset is arra emlékeztet, hogy egy szabályosan kiadott engedély önmagában nem garancia — a kérdés, hogy hol és hogyan húzza meg a határt a jogalkotó, Európában és az Atlanti-óceán túloldalán is állandóan újraértékelt, vitatott téma marad.
