Az elmúlt 24 órában intenzív légi csapások rázták meg Ukrajna és Oroszország különböző régióit. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az éjszaka folyamán Oroszország 317 drónnal támadott, amelyek közül a védelmi erők 276-ot megsemmisítettek, ám a becsapódások több mint harminc helyszínen okoztak károkat, egyebek mellett a poltavai, cserkaszi, odesszai és rivnei területeken, súlyosan érintve az energetikai infrastruktúrát.

Orosz oldalon a védelmi minisztérium beszámolója szerint rekordmennyiségű, több száz ukrán drónt hatástalanítottak éjszaka több régió felett; Leningrád megyében dróntámadás ért egy ipari övezetet, ahol tüzet fogott és rongálódott Oroszország második legnagyobb kőolaj-finomítója, a kirisi üzem, ami miatt a Rosznyefty több orosz régióban is korlátozni kényszerült a benzinfogyasztást. Ezzel párhuzamosan a frontvonalon az ukrán erők az Iszkander rakéták üzemanyagát gyártó szentpétervári gyárra, valamint a berjanszki orosz drónbázisra is csapást mértek.

A harctéri veszteségekkel kapcsolatban egymásnak feszülő adatok láttak napvilágot: míg az ukrán vezérkar az elmúlt napban közel háromezer fős orosz veszteségről számolt be, addig hacker-csoportok (a Roszsztyat adatszivárgására hivatkozva) a háború teljes eddigi áldozatainak számát jelentősen magasabbra becsülik. Emellett a szárazföldi frontokon az orosz erők Zaporizzsja és Donyeck térségében nyomultak előre, Zaporizzsja régióban pedig bejelentették Vaszilkovove község elfoglalását, miközben az ukrán oldalon a frontvonal-egységek a harctéri taktikák változásairól számolnak be.

Újraindulnak a béketárgyalások Abu Dzabiban

A diplomáciai színtéren a figyelem az Abu-Dzabiban kezdődő, az Egyesült Államok közvetítésével zajló orosz–ukrán tárgyalásokra irányul, amelyekre mindkét delegáció megérkezett; az ukrán oldal elsősorban humanitárius kérdésekre, így a fogolycserékre helyezi a hangsúlyt. Ezzel párhuzamosan, Párizsban a G7-es találkozón a nyugati külügyminiszterek és ukrán tisztségviselők – köztük Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter – egyeztetnek a támogatásokról, és megkezdődött a Hajlandóak Koalíciója elnevezésű, mintegy 2800 fős multinacionális európai katonai erő első, lengyelországi hadgyakorlata is, amely a háború utáni békefenntartási feladatokra készül.

A nemzetközi reakciók terén vitákat váltott ki Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök korábbi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonos egyeztetése; míg az északi vezetők a Moszkvával való párbeszéd szükségességét hangsúlyozzák a háború lezárása érdekében, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az európai biztonsági architektúráról szóló érdemi tárgyalások csak a tűzszünet teljes megkötése után indulhatnak meg. Donald Trump amerikai elnök egy interjúban arra utalt, hogy a háború végén Ukrajna területi változásokkal nézhet szembe, amire a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy Moszkva osztja ezt a reális földrajzi helyzetértékelést.