Az orosz-ukrán háború gyökerei a 2014-es Majdan-forradalomig és a Krím annektálásáig nyúlnak vissza; Oroszország 2022. február 24-i teljes körű inváziója óta a konfliktus Európa legsúlyosabb fegyveres összecsapásává nőtte ki magát. A frontvonalak mellett diplomáciai tárgyalások, szankciók és nemzetközi szövetségi átrendeződések is folyamatosan formálják a háború menetét.
FRISSÍTVE: MA 12:57 · A SZERKESZTŐSÉG ÖSSZEFOGLALÓJAVolodimir Zelenszkij
Ukrán elnök2019 óta elnök, 2022 óta hadvezető; ma a Mindics-korrupciós botrány és a mandátumhosszabbítás körüli politikai nyomás közepette navigál.
Vlagyimir Putyin
Orosz elnökElrendelte a Krím annektálását, a donbászi háborút és a 2022-es inváziót is; népszerűsége 2026-ra észrevehetően csökkent a gazdasági nehézségek közepette.
Joe Biden
Volt amerikai elnök (2021–2025)Elnöksége alatt az USA mintegy 175 milliárd dollár összegű támogatást nyújtott Ukrajnának, köztük HIMARS-, Patriot- és ATACMS-rendszereket.
Donald Trump
Amerikai elnök, 2025 januárja ótaRadikálisan más irányt vett: tárgyalásra kényszerítette a feleket, ideiglenesen felfüggesztette a segélyt, majd megrendezte az eredménytelen alaszkai csúcsot.
Valerij Zaluzsnij
Volt ukrán főparancsnok2024 februárjában leváltották; azóta Ukrajna londoni nagykövete.
Olekszandr Szirszkij
Ukrán főparancsnok, 2024 februárja ótaŐ rendelte el az Avgyijivkából való kivonulást; azóta ő vezeti a hadsereget a legnehezebb frontszakaszokon.
Steve Witkoff
Amerikai különmegbízottDiplomáciai tapasztalat nélküli üzletember, Trump régi golfpartnere; 2025-től ő lett Washington de facto fő tárgyalója Putyinnal.
Jevgenyij Prigozsin †
A Wagner-csoport alapítója2023 júniusában fegyveres lázadást vezetett Moszkva ellen; két hónappal később repülőgép-balesetben halt meg.