2022. szeptember 6-án induló villámhadjáratban az ukrán erők szeptember 10-ig visszafoglalták Izjumot és Kupjanszkot, szeptember 11-ig pedig helyenként 70 kilométert nyomultak előre. Az Oryx nyílt forrású veszteségkövető szerint szeptemberben rekordszámú, 1179 orosz hadieszköz semmisült meg vagy esett zsákmányba – a legmagasabb havi érték addig a háborúban.
Részleges mozgósítás és menekülthullám
2022. szeptember 21-én Putyin 300 ezer tartalékos behívását rendelte el. A döntés tüntetéseket és tömeges elvándorlást váltott ki: két hét alatt akár 700 ezren is elhagyhatták Oroszországot, Kazahsztán mintegy 98 ezer, Grúzia mintegy 53 ezer beutazót regisztrált, Finnországban pedig egyetlen nap alatt 62%-kal ugrott meg a szárazföldi határátlépések száma.
Az annektálás
Szeptember 30-án a Kremlben Putyin aláírta Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék annektálását, kijelentve, hogy lakóik „örökre a mieink lesznek” – annak ellenére, hogy Oroszország egyik megyét sem ellenőrizte teljes egészében. A lépést kirakat-népszavazások előzték meg (Zaporizzsjában állítólag 93,11%-os „igen” eredménnyel). Zelenszkij néhány percen belül bejelentette Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozási kérelmét.
Herszon felszabadítása
November 11-én az ukrán erők visszafoglalták Herszon városát – az egyetlen megyeszékhelyet, amelyet Oroszországnak sikerült elfoglalnia – nyolc hónapos megszállás után. A záró szakaszban (november 8–12.) 40 kilométeres előrenyomulás, mintegy 3500 négyzetkilométer felszabadítása és 169 település visszafoglalása történt.
Ez a néhány hét volt a háború legvilágosabb lendületváltása: Ukrajna bebizonyította, hogy offenzívan is nyerhet, Oroszország pedig olyan belső válsággal válaszolt (mozgósítás, menekülthullám), amely azóta is a rezsim sebezhetőségének egyik legkonkrétabb bizonyítéka.— Miért fontos
