Egy garázsból a világ legértékesebb cégei közé

Larry Page és Sergey Brin 1995-ben ismerkedett meg a Stanford Egyetemen, amikor Brin — már ott tanuló diákként — végigkalauzolta Page-et egy leendő hallgatóknak szervezett napon; a visszaemlékezések szerint szinte mindenben vitatkoztak, mégis a következő évben együtt kezdtek dolgozni. Kollégiumi szobájukból építettek egy keresőmotort, amely a weboldalak fontosságát a rájuk mutató linkek alapján rangsorolta — ez lett a PageRank algoritmus előfutára, eredeti neve BackRub volt. A google.com domaint 1997. szeptember 15-én jegyezték be, ekkor váltotta fel a Backrub nevet a "Google", ami a "googol" matematikai kifejezés szándékos elferdítése, utalva az indexelni kívánt hatalmas információmennyiségre.

1998 nyarán Andy Bechtolsheim, a Sun Microsystems társalapítója — miután egy Stanford-professzor házának verandáján bemutatót látott a korai Google-ről — 100 000 dolláros csekket állított ki "Google Inc." névre. A cég ekkor jogilag még nem létezett, így a csekket nem lehetett azonnal bankba vinni: több forrás szerint mintegy két hétig hevert Page fiókjában, amíg a cégbejegyzés meg nem történt.

A legtöbb elsődleges és tekintélyes forrás 1998. szeptember 4-ét nevezi meg a Google Inc. hivatalos bejegyzésének dátumaként; legalább egy forrás szerint a ténylegesen hatályba lépő bejegyzés csak a következő munkanapon, szeptember 7-én (hétfőn) történt meg, mivel a papírokat pénteken csak benyújtották. Érdekesség, hogy maga a Google sem szeptember 4-ét ünnepli hivatalos "születésnapként": a cég 2006 óta szeptember 27-ét tartja saját, marketingcélokból választott alapítási dátumának. A friss tőkével a csapat a kollégiumi szobából átköltözött első irodájába: egy Susan Wojcicki — a YouTube későbbi vezérigazgatója — tulajdonában lévő Menlo Park-i garázsba.

A cég 2004. augusztus 19-én ment tőzsdére, holland aukciós módszerrel, részvényenként 85 dolláros áron, 1,67 milliárd dollár bevonásával, mintegy 23 milliárd dolláros piaci értékelés mellett. Ezt követte az Android Inc. felvásárlása 2005-ben (kb. 50 millió dollárért — ez alapozta meg a világ legelterjedtebb mobil operációs rendszerét), a YouTube 2006-os felvásárlása (kb. 1,65 milliárd dollárért), majd a DoubleClick hirdetéstechnológiai cég 2007-es megvétele (kb. 3,1 milliárd dollárért) — ez utóbbi alapozta meg a Google ma is széles körben vitatott hirdetéstechnológiai rendszerét. 2015. augusztus 10-én bejelentették az Alphabet Inc. holdingtársaság létrehozását, amely alá a Google és több más üzletág (egészségügy, önvezető autók, kockázati tőke) került; 2019. december 3-án Page és Brin lemondott az Alphabet vezérigazgatói, illetve elnöki posztjáról, Sundar Pichai vette át mindkét szerepet — a két alapító azóta is igazgatósági tag és részvényes, de a napi operatív irányítást átadták. A cég mérete mára beláthatatlan: a 2025-ös éves bevétel becslések szerint mintegy 403 milliárd dollár volt (kb. 15%-os növekedéssel), a nettó eredmény kb. 132 milliárd dollár, az alkalmazottak száma 2025 végén mintegy 190 800 fő, a piaci kapitalizáció 2026 elején nagyságrendileg 4 billió dollár körül mozgott.

Az elmúlt két évben egymást követő amerikai és uniós bíróságok állapítottak meg konkrét versenyjogi jogsértéseket a Google ellen, azonban egyetlen bíróság sem mondta ki általánosságban, hogy "a Google monopólium": mindegyik ügy egy pontosan meghatározott, jogilag definiált piacon állapított meg konkrét jogsértést, jellemzően erőfölénnyel való visszaélést vagy jogellenes monopolizálást. A szó ezekben az ügyekben szűken, piaconként értendő, nem azt jelenti, hogy a Google minden tevékenységében monopolhelyzetben lenne — és a legtöbb ügy jelenleg is fellebbezés vagy jogorvoslati eljárás alatt áll, tehát a végső kimenetel több esetben még nem végleges.

Az amerikai keresési per

2024. augusztus 5-én Amit P. Mehta szövetségi bíró (Columbia körzeti szövetségi bíróság) egy 277 oldalas ítéletben megállapította, hogy a Google jogellenesen tartott fenn monopóliumot két, pontosan meghatározott piacon: az általános internetes keresési szolgáltatások, valamint az általános szöveges keresési hirdetések piacán — ezt kizárólagossági és alapértelmezetti megállapodásokkal érte el böngészőgyártókkal, Android-gyártókkal és mobilszolgáltatókkal. Az ítélet híres mondata szerint "a Google monopolista, és monopolistaként is viselkedett, hogy fenntartsa monopóliumát." Merrick Garland akkori amerikai főügyész történelmi győzelemnek nevezte a döntést, hangsúlyozva: "egyetlen cég sem áll a törvény felett, bármilyen nagy vagy befolyásos is legyen."

A jogkövetkezményekről Mehta bíró 2025 szeptemberében döntött: a DOJ legszigorúbb kérését, a Chrome böngésző kényszerű eladását elutasította, mondván, ez túlmutatna az ügy tárgyán és károsítaná a fogyasztókat és partnereket. Ehelyett megtiltotta a kizárólagos disztribúciós megállapodásokat a Google Search, Chrome, Assistant és Gemini vonatkozásában, kötelezte a Google-t bizonyos keresési adatok megosztására minősített versenytársakkal, és egy hatéves technikai felügyeleti bizottságot írt elő. A végleges ítéletet 2025. december 5-én hirdették ki, a szerződéses korlátozások 2026. február 3-án léptek hatályba. A Google szerint — Lee-Anne Mulholland, a cég szabályozási ügyekért felelős alelnöke szavaival — "a bíróság 2024. augusztusi ítélete figyelmen kívül hagyta azt a valóságot, hogy az emberek azért használják a Google-t, mert akarják, nem azért, mert kényszerítve vannak rá." A Google az adatmegosztási kötelezettséggel kapcsolatban is aggodalmát fejezte ki, mondván, ez sértheti a felhasználók magánszféráját.