A művelet VI. Fülöp király és Letícia királyné október 13-14-i látogatása előtt zajlott. A király uralkodása alatt először látogat az enklávéba. A Reuters szerint a migránsokat ideiglenes szállásra vitték, ahol regisztrálják őket, vagy visszatérhetnek Marokkóba.

Az Olive Press szerint a műveletet „Trampolín hadműveletnek” nevezték el, és mintegy száz, az ország más részeiről érkezett rohamrendőr vett részt benne páncélozott járművek és Guardia Civil-hajók támogatásával. A migránsokat csoportokban buszra ültették, és az El Tarajal fogadóközpontba vitték, ahol megkapták a lehetőséget, hogy regisztráljanak és áthelyezzék őket hivatalos szállásra, vagy önként Marokkóba távozzanak.

A hatóságok állítólag a Trampolín előtti víz szennyezettségével, egészségügyi kockázattal és az erőszakos cselekmények számának növekedésével indokolták a lépést.

Ceuta: két hónapja törték át a határt a migránsok

A mostani kiürítést egy kéthónapos válság előzte meg. Július 30-án a Reuters szerint több mint 72 ezer ember lépte át a marokkói határt Ceutába - a többség később visszatért, legalább tízezren azonban a mai napig ott vannak a 80 ezer lakosú enklávéban, ami megterheli a helyi erőforrásokat.

A spanyol kormány szeptember 25-én 6-10 ezerre, ceutai tisztviselők 13 ezerre becsülték az ott rekedtek számát; az Al Jazeera szerint mintegy 5000 embert - főként nőket és gyerekeket - ideiglenes szálláson helyeztek el, a többiek rögtönzött menedékekben aludtak.

Az átkelés során több mint százan meghaltak, a segélyszervezetek pedig higiéniai hiányosságokról, elégtelen orvosi ellátásról és bántalmazási panaszokról számoltak be - a spanyol hatóságok a bántalmazási vádakat tagadták, és azt mondták, a rendőrség „az emberi jogok teljes tiszteletben tartásával” jár el.

A válságnak belpolitikai ára is volt: szeptember 2-án országszerte tüntettek Pedro Sánchez kormánya ellen a válságkezelés miatt, a madridi tüntetésen mintegy 50 ezren vettek részt, a kormány pedig szeptember 1-jén 309 millió eurót különített el a biztonsági szolgálatok, a befogadási kapacitások és a helyi gazdaság támogatására.

Sánchez bajban

Sánchez - aki a nyáron tömeges státuszrendezést hirdetett az illegális migránsok körében - a menekültügyi szabályok olyan módosítását fontolgatja, amely gyorsítaná a visszaküldéseket; a civil szervezetek és jogászok szerint ez sértené az emberi jogi egyezményeket, a kormány szerint pedig ez a nemzetközi jog miatt „nem könnyű”. Szombaton a helyiek is tüntettek azt követelve, hogy a migránsok távozzanak.

A válság uniós szintre is átterjedt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök dicsérte Spanyolország gyors fellépését, amellyel a legtöbb érkezőt visszaküldte Marokkóba, más vezetők azonban kevésbé voltak megértők: Olaszország egy hónapra felfüggesztette a schengeni, határellenőrzés nélküli megállapodást Spanyolországgal. Szeptember 29-én VI. Fülöp szokatlanul nyílt beszédben „elfogadhatatlannak” nevezte a történteket, és arra figyelmeztetett, hogy a külső határok nyomását elszenvedő országok „nem viselhetik egyedül azt a felelősséget, ami mindenkit terhel”. Ugyanezen a napon Magnus Brunner uniós migrációs biztos tervet mutatott be az uniós határvédelem megerősítésére, amely bővítené a Frontex mandátumát, és azonnal bevethető állandó egységet hozna létre számára - ehhez a tagállamok jóváhagyása kell.

A királyi látogatás tétje ezért kettős: belföldön a válságkezelés kézzelfogható jelét kell adnia, külföldön pedig erős fellépésnek számít Marokkóval szemben, amely Ceuta és Melilla felett is szuverenitást követel. A migránstábor kiürítése ugyanakkor nem oldja meg a mélyebb problémákat: legalább tízezren maradtak az enklávéban, a visszaküldések jogi feltételei vitatottak, az uniós szintű megoldás pedig - a Frontex-terv - még jóváhagyásra vár.