Az első baleset szeptember 17-én, csütörtökön történt, a Michigan állambeli Grand Traverse megyében, a Traverse Citytől délre fekvő Green Lake Township/Grawn térségében. A gép a Texasi Légi Nemzeti Gárda 149. vadászrepülő ezredéhez (149th Fighter Wing) tartozott, és az alpenai kiképzőközpontból (Combat Readiness Training Center) induló rutin gyakorlórepülésen volt, amikor lezuhant.
A pilóta sikeresen katapultált, a földet érés után eszméleténél volt, és a helyi Munson Medical Centerbe szállítva stabil állapotban ápolták. Civil lakos vagy lakóépület nem sérült a becsapódásban, ugyanakkor a roncsból származó veszélyes vegyi anyagok miatt a hatóságok egy mérföldes körzetben kiürítést rendeltek el, és több, a helyszínen dolgozó mentőt és tűzoltót orvosi vizsgálatra küldtek, közülük néhányukat egy éjszakára megfigyelés céljából kórházban is tartották. A baleset pontos okát a cikk megjelenéséig nem erősítették meg hivatalosan; egy légiforgalmi irányítói hangfelvétel alapján felmerült a madárral történő ütközés lehetősége, ez azonban egyelőre csak feltételezés, nem hivatalos vizsgálati megállapítás.
A második baleset szeptember 22-én, kedden, kora délután történt a németországi Spangdahlem légitámaszponton. A lezuhant F-16-os az 52. vadászrepülő ezred (52nd Fighter Wing) 480. századához tartozott, és egy négygépes kiképző alakulat tagjaként tért volna vissza a bázisra, amikor a kifutópálya megközelítése közben, közvetlenül a küszöb előtt a bázis golfpályájára csapódott, a szomszédos Binsfeld község közelében. A formáció további három gépe biztonságosan a Ramstein légitámaszpontra irányítva ért földet. A pilóta itt is sikeresen katapultált, enyhe sérüléseket szenvedett, és másnap már el is hagyhatta a kórházat. Földi vagy civil sérülésről nem érkezett megerősített beszámoló, a golfpálya azonban megrongálódott, és a becsapódás után keletkezett tüzet amerikai és német tűzoltóegységeknek kellett eloltaniuk. Ennek a balesetnek az oka szintén nincs hivatalosan megállapítva, a vizsgálat a cikk megjelenésekor is folyamatban van.
A két baleset a több évtizedes, öregedő F-16-flotta kontextusában történt: az amerikai légierő jelenleg 826 F-16-ost üzemeltet, ezek átlagos életkora mintegy 34 év, a legújabb példányok is 2005-ben készültek. Az Air Force Safety Center adatai szerint 2010 és 2021 között évente átlagosan majdnem három F-16-os semmisült meg balesetben. A két esemény közötti napokban, szeptember 21-én hozták nyilvánosságra egy 2025 decemberi Thunderbirds-bemutatórepülő-baleset vizsgálati jelentését, amely a hajtómű egyik ismert, nehezen kiszűrhető alkatrészhibáját (a nagynyomású kompresszor elfordult vezetőlapátjait) azonosította okként — ez azonban egy különálló, korábbi eset, és a kutatás szerint nincs megerősítve, hogy ugyanez a hibamechanizmus játszott volna szerepet akár a michigani, akár a spangdahlemi balesetben. Hasonlóan, 2023 és 2024 között Dél-Koreában is három F-16-baleset történt kilenc hónap alatt, ekkor a helyi amerikai légierő-parancsnok kifejezetten hangsúlyozta, hogy semmi nem utal az esetek összefüggésére — vagyis az F-16-típusnál a rövid időn belüli, egymástól független balesetek halmozódása korábban is előfordult már anélkül, hogy rendszerszintű, flottaszintű problémára utalt volna.
