A tiltakozók a tanárhiány, a lepusztult épületek és a zsúfolt osztálytermek ellen demonstrálnak, a tüntetés azonban több helyen összecsapásokba és gyújtogatásba torkollott. Strasbourgban könnygáz lepte el az utcákat, Marseille-ben tűzijátékot lőttek a rendőri sorfalra, Rennes-ben szemetesek égtek. A francia sajtóbeszámolók szerint a mozgalom a Créteil-i Saint-Exupéry gimnáziumból indult szeptember 21-én, és a közösségi médián keresztül gyorsan elterjedt a megmozdulások híre.
Eddig közel 170 diák sebesült meg, több mint száz gimnáziumban súlyos károk keletkeztek, legalább 65 alkalmazott - köztük 40 igazgató - megsérült.
Laurent Nuñez belügyminiszter szerint pénteken 1747 embert fogtak el. Többen rendőrökre, tanárokra, újságírókra, járókelőkre támadtak és könyveket, tárgyakat dobáltak. Belfortban egy csapat fiatal körbevett majd rugdalni kezdett egy rendőrt - ezt a belügyminiszter „ritka és tűrhetetlen erőszaknak” nevezte.
Erőszakká fajult a békésnek indult francia diáktüntetés
A kormány álláspontja szerint a mozgalom tiltakozásból városi erőszakká fajult: a miniszterelnök egyik közeli munkatársa ezt mondta egy csütörtöki válságértekezlet után, Gérald Darmanin igazságügy-miniszter pedig azt állította, hogy a mozgalmat „kívülállók” térítették el. Geffray szerint a diákmozgalmat „ultraerőszakos peremcsoportok ejtették túszul”, és arra kérte a szülőket, hogy ne engedjék tüntetni gyermekeiket. A bordeaux-i incidensekről szóló beszámolók és a diákok szavai is azt mutatják: egyes helyeken valóban megjelentek a blokádokat „körbejáró” kívülállók, akik a középiskolások szerint nem a mozgalom részei.
A hatóságok négy vizsgálatot indítottak a rendőri erőszak vádjai miatt - az egyik egy 16 éves fiú esetét vizsgálja, aki barátai szerint szemsérülést szenvedett, miután a rendőrök gumilövedéket lőttek a tömegbe.
„Ettől még dühösebbek leszünk” - mondta egy 16 éves rennes-i diáklány, Lola, aki szerint az ő iskolájuk zárva maradt, így „megnyerték” a napot. Mások arról számoltak be, hogy az erőszak miatt maradnak távol a tüntetésektől.
A szakszervezetek keddre tanársztrájkot hirdettek, egy héttel azután, hogy a közszféra dolgozói munkabeszüntetéssel tiltakoztak. A diákmozgalom egyik fő követelése a helyettesítő tanárok felvétele és a források növelése: a fiatalok osztályonként 35 fős csoportokról, székhiányról és túlzsúfolt termekről számoltak be. A tiltakozás hátterében a tervezett költségvetési megszorítások is állnak, miközben Emmanuel Macron elnök és kormánya népszerűtlensége az elnökválasztás előtt hat hónappal is mélyponton van a felmérések szerint.
