Magyarország ezen a héten feloldhatja a vétóját az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások következő szakaszának eljárási lépése előtt – írta a Financial Times október 5-én. Az értesülést a TASS is átvette.

A magyar politikai támogatás azonban feltételhez kötött: a teljes jóváhagyás attól függ, hogy az ukrán parlament, a Verhovna Rada október 12-ig elfogadja a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényt. Az Euromaidan Press szerint Magyarország akkor szünteti meg a két csomag blokkolását, ha a törvény hatályba lép.

A 16119-es számú törvényjavaslatot október 1-jén regisztrálták a Radában. A tervezet „nemzeti kisebbségi iskola” státuszt vezetne be azoknak az intézményeknek, ahol a tanulók több mint fele olyan nemzeti kisebbségi nyelven tanul, amely egyben az Európai Unió hivatalos nyelve is.

Az ukrán oktatási minisztérium becslése szerint nagyjából 149 iskola, vagyis a középfokú intézmények 1,2 százaléka felelne meg ennek.

Az oktatás nyelve továbbra is az ukrán maradna, az orosz nyelv pedig nem kapna új pozíciót, mivel a javaslat csak uniós hivatalos nyelvekre vonatkozik. A szülők kérhetnék ukrán nyelvű tantárgyak felvételét, a tervezet pedig rugalmasabb szabályokat tartalmaz a krími tatár őslakos közösségek iskoláira is.

A magyar kormány a tervet üdvözölte, és azt mondta, hogy az megerősíti a magyar nyelvű oktatás jogi garanciáit. Hozzátette, hogy mindenkinek joga van az anyanyelvén tanulni. Szerhij Babak, a parlament oktatási bizottságának elnöke szerint a javaslat védi az ukrán nyelvet, miközben teljesíti az uniós csatlakozásból fakadó vállalást. Vszevolod Csencov miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy Kijev bizalmat szeretne építeni Budapesttel, ehhez pedig mindkét oldalról konkrét gyakorlati lépésekre van szükség.

Felgyorsulhat az ukrán csatlakozási folyamat

A menetrend feszes. Az ukrán Jevropejszka Pravda szerint október 6-án a tagállamok munkacsoportja jóváhagyja az eljárást, október 12-án rendkívüli ülésen szavaz a Rada, október 13-án pedig Luxembourgban kormányközi konferencia zárná le a folyamatot. Október 15-én az uniós csúcs tárgyalja a bővítést.

A mostani megállapodás az idei júniusi fordulat folytatása. Magyarország 2026 júniusában oldotta fel a vétóját, így megnyílhatott az első tárgyalási csomag. Az előző, Orbán Viktor vezette kormány ezt még feltétel nélkül blokkolta. A Financial Times szerint ha a két új csomag megnyílik, már csak kettő marad zárva, a zöld menetrend, valamint a mezőgazdaság és a regionális politika, az Európai Bizottság pedig az év végéig szeretné befejezni a megnyitásukat.

A Kyiv Independent szerint az ukrán parlamenti jóváhagyás a magyar támogatás ellenére is bizonytalan. A lap arról is írt, hogy a javaslatot magyar és ukrán szakértők közösen dolgozták ki. A későbbi, negyedik és ötödik csomag megnyitását a portál szerint Lengyelország mezőgazdasági és fuvarozási aggályai is nehezíthetik. Az eurointegration.com.ua pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor pártja megpróbálhatja felborítani a megállapodást.