A három kutató a fénnyel vezérelhető ioncsatornák és az optogenetika felfedezéséért kapta meg az elismerést, amely mellé 12 millió svéd korona is jár, amelyen a díjazottak osztoznak.
A Nobel-bizottság indoklása szerint az optogenetika lehetővé teszi, hogy az élő agy egyes idegsejtjeinek aktivitását fénnyel be- vagy kikapcsolják. A módszert világszerte használják laboratóriumokban az agy működésének feltárására: a módszerrel emlékeket idézhetnek fel, érzéseket és viselkedést válthatnak ki, és tanulmányozhatják a pszichiátriai és neurológiai betegségekben érintett idegsejttípusokat. A bizottság szerint az optogenetika azt is segített feltárni, hogyan áll kapcsolatban az idegrendszer a szív és a bélrendszer sejtjeivel.
A felfedezések kiindulópontját a Nobel-bizottság összefoglalója szerint a Max Planck Biokémiai Intézetben dolgozó Peter Hegemann kérdése jelentette az 1990-es évek elején: hogyan képes a Chlamydomonas nevű egysejtű alga ilyen gyorsan reagálni a fényre. Hegemann mikroszkopikus elektródákkal azt mérte, hogy az algában a szemfolt megvilágítása után mindössze fél ezredmásodperccel elektromos impulzus keletkezik. A bizottság emlékeztet arra is, hogy az idegsejtek fénnyel való vezérlésének ötlete már Francis Cricktől, az 1962-es Nobel-díjastól is felmerült.
