Az éjszaka folyamán Oroszország nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított az ukrán főváros, Kijev, valamint Harkov és más régiók energetikai infrastruktúrája ellen. A jelentések szerint 39 ballisztikus rakéta és több mint 120, illetve napközben további 145 drón célpontja volt a kritikus infrastruktúra. Kijevben a támadások következtében egy ember életét vesztette, többen megsérültek, megrongálódtak a hőerőművek, és több kerületben szünetel az áramellátás, valamint részben a tömegközlekedés is.
Ezzel párhuzamosan Oroszország területén is jelentős légitevékenységet regisztráltak: a moszkvai régió irányába és a Rosztovi, valamint a Szaratovi és Rjazanyi területek felett nagyszámú drónt észleltek, amelyek egy része olajfinomítókat és Sberbankhoz tartozó adatközpontokat vett célba, míg Rosztovban a napok óta égő olajterminál lángolása folytatódik.
A harctéri eseményeket felerősítette a Starlink műholdas hálózat korlátozása körüli vita. Az ukrán vezetés szerint a rendszer sebességkorlátozásai megakasztottak fontos harctéri és drónműveleteket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök brit látogatása során – ahol találkozott III. Károly királlyal és a miniszterelnökkel is – hangot adott csalódottságának a csökkenő amerikai hírszerzési támogatás és a Washington által tető alá hozott orosz dízelmegállapodás miatt, szigorúbb szankciókat követelve Moszkva ellen.
A diplomáciai színtéren az európai vezetők is reagáltak a fejleményekre: Olaszországban Giorgia Meloni kockázatosnak nevezte az orosz üzemanyaggal kapcsolatos amerikai lépéseket, míg a németországi Szász-Anhalt tartományi parlamentjében az AfD és a BSW indítványára a segélyek és szankciók felülvizsgálatát kérték. Eközben Hamburgban megkezdődött az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával vádolt ukrán állampolgár, Serhij K. pere, ami újabb jogi és politikai feszültségeket szít az ügyben.
