Az éjszaka folyamán az ukrán erők az eddigi egyik legnagyobb légi offenzívájukat hajtották végre Oroszország területe ellen: több mint ezer drón csapódott be orosz régiókban. Szentpéterváron és a Leningrádi területen kritikus infrastruktúrákat – köztük egy olajexport-terminált, olajdepókat, valamint a VK adatközpontját – ért találat, ami hatalmas tüzeket, áramkimaradásokat és halálos áldozatokat is követelt.

Ezzel párhuzamosan Moszkva intenzív válaszcsapásokat mért Ukrajnára: az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország egy Iszkander-M ballisztikus rakétával és 180 drónnal támadott, amelyek közül több tucat eltalálta az energetikai és logisztikai hálózatokat Vinnyicában, Odesszában, Rivnében, a Volinyi és a Ternopili területen, emellett Zaporizzsjában és Szlovjanszakban polgári áldozatok is vannak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszautasította azokat a moszkvai jelentéseket, amelyek szerint az orosz erők elfoglalták volna Dobropillát, és hangsúlyozta, hogy az ukrán csapatok őszi ellentámadásai során több területet szabadítottak fel, mint amennyit az oroszok el tudtak foglalni.

A harcok mellett a szomszédos országok légterét is elérték a konfliktus hullámai: Lengyelországban katonai repülőgépeket riasztottak, míg Litvániában – egy valószínűsíthetően Lengyelország felől, az orosz elektronikus hadviselés hatására eltérített drón miatt – lezuhant egy pilóta nélküli szerkezet, miután megrongált egy autót, ami miatt a NATO-szövetségesek is fokozott figyelmet fordítanak a határmenti biztonságra.

Orosz-ukrán háború: Kijev és Washington összefeszült

A háttérben zajló diplomáciai és gazdasági fejlemények központi eleme maradt az Egyesült Államok és Oroszország közeledése. Marco Rubio amerikai diplomáciai vezető megerősítette, hogy a Washington által bejelentett szankciómentesség Oroszország számára egy 60 napos technikai szünetet jelent a gazdasági hatások elemzésére, amit Donald Trump az USA és a világ számára is nagyon jónak nevezett, bár az intézkedés komoly vitákat váltott ki a nyugati szövetségesek körében.

Kijev és Washington viszonyában feszültséget okozott a Starlink/Starshield katonai hozzáférés kérdése és a hírszerzési adatok áramlásának átmeneti akadozása, bár Zelenszkij utolsó nyilatkozatai szerint az amerikai hírszerzési támogatás megújult, és a felek folyamatos egyeztetéseket folytatnak a békefolyamatokról.

A nemzetközi színtéren továbbra is éles viták övezik az ukrajnai gabona-tranzitot és az európai támogatásokat. Lengyelországban és a balti államokban a biztonsági intézkedések szigorítását sürgetik, miközben Magyarország – Magyar Péter bejelentése szerint – kész engedélyezni az ukrán gabona leplombált vagonokban történő vasúti tranzitját Nyugat-Európába, amennyiben az nem árasztja el a hazai piacot. A humanitárius és gazdasági válság mélyülését jelzi, hogy Ukrajna lakossága az elmúlt egy évben jelentősen csökkent, a háborús felek pedig továbbra is a katonai potenciál kölcsönös gyengítésére fókuszálnak a téli időszak küszöbén.