Franciaország tüntetés: rongálás és erőszak
A Világmonitor korábban már beszámolt a péntek esti francia tüntetésekről, amely során egy ember meghalt, az egyik tüntető szíve megállt a párizsi demonstráció közben. A párizsi ügyészség vizsgálatot indított a pontos ok tisztázására. A tüntetők száma a hivatalos becslés szerint mintegy 550 ezer, a szervezők szerint akár 800 ezer is lehetett; az országos letartóztatások száma a különböző beszámolók szerint 1800 és 2397 között mozgott, a sérült rendfenntartók száma 500 és 997 között van. és körülbelül 1500 üzletet rongáltak meg vagy fosztottak ki.
Belgium — megszorítási válság
Brüsszelben és Liège-ben is összecsaptak a tüntetők a rendőrséggel: könnygázt és vízágyút vetettek be, Bernard Quintin belga belügyminiszter szerint „ez már nem egyszerűen tüntetés, tiszta erőszak”. Ennek azonban önálló, legalább október eleje óta tartó előzménye van: Liège-ben a diákok az oktatási megszorítások miatt tüntettek (a főügyészség szerint október 1. óta több mint 107 fő elfogására került sor, köztük 17 kiskorúra), Brüsszelben pedig október 9-én mintegy 30 ezer fő vonult utcára a De Wever-kormány 10 milliárd eurós megszorítási terve ellen, ahol a tüntetés végén maszkos csoportok kövekkel és petárdákkal dobálták meg a rendőrséget. A belga események hátterében egyértelműen Belgium költségvetési és oktatásfinanszírozási válsága áll.
Albánia — Korábban kezdődtek a tüntetések
Tiranában a hétvégén már az ötödik egymást követő napja tartottak a zavargások, de ez a mozgalom október 13. körül kezdődött, jóval a francia és belga események előtt. A diákok vezette tiltakozás hátterében oktatási költségek, korrupciós ügyek és Edi Rama miniszterelnök lemondásának követelése áll. A tüntetők kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták meg a rendőrséget, amely könnygázzal, vízágyúval és gumilövedékkel válaszolt; az albán rendőrfőnök szerint a hét folyamán összesen 167 főt vettek őrizetbe, 388 fő ellen indult büntetőeljárás, és 132 rendőr sérült meg. Rama elutasította a lemondást.
Portugáliában a „zavargásként” hivatkozott lisszaboni esemény valójában egy békés, tízezres szakszervezeti felvonulás volt a megélhetési válság és a nyugdíjak ügyében, erőszak vagy letartóztatás nélkül. Az olaszországi Milánóban megélhetési költségek és a háborúk elleni felvonulás során a rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be, miután maszkos tüntetők köveket dobáltak rájuk, és barikádokat gyújtottak fel. Az AP szerint mintegy ötven embert vettek őrizetbe, köztük sok kiskorút.
A három, valóban megerősített eset — Franciaország, Belgium és Albánia — mögött három, egymástól teljesen független belpolitikai és gazdasági folyamat áll: Franciaországban egy országos, megélhetési válság és oktatási alulfinanszírozottság miatti tüntetéshullám, Belgiumban a szövetségi kormány megszorítási terve elleni tiltakozás, Albániában pedig egy korrupcióellenes, kormányfő-lemondást követelő mozgalom.
