Az orosz erők nagyszabású légitámadás sorozatot indítottak Ukrajna ellen: a jelentések szerint több mint 300 drón – köztük nagy sebességű, sugárhajtású eszközök – célozta az ország különböző régióit. Kijevben, Rivnében, Loutskban, Umanban, Szumiban és Zaporizzsjában is robbanásokról, kritikus infrastrukturális károkról, valamint lakóépületeket érő találatokról érkeztek hírek, amelyek nyomán több helyen – így a volhyniai régióban és Kijevben is – vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be.

Orosz oldalon a moszkvai régiót, a rosztovi területet, valamint Szurgutot is nagyszabású dróntámadások érték, amelyek átmenetileg korlátozták a fővárosi repülőterek működését és ipari létesítményekben okoztak tüzet. Ezzel párhuzamosan a fronton is heves összecsapások zajlottak; Moszkva hivatalos jelentései szerint az orosz csapatok elfoglalták Dobropoljét, felszámoltak egy ukrán katonai csoportosulást a harkivi régióban, míg az ukrán vezérkar továbbra is jelentős orosz élőerő- és technikai veszteségekről számolt be a pokrovszki és donbaszi szektorokban.

Starlink, Trump, EU-csúcs

A konfliktus hátterében súlyos politikai és technológiai viták borzolják a kedélyeket. Újabb részletek láttak napvilágot a Starlink és a katonai Starshield rendszerek működésének korlátozásáról: források szerint a Fehér Ház utasítására lelassított sebesség nehezítette az ukrán erők védekezését a sugárhajtású drónokkal szemben, ami miatt amerikai szenátorok részéről is magyarázatot követelnek a Pentagonától.

Donald Trump amerikai elnök bírálta az ukrán olajfinomítók elleni csapásokat, és kijelentette, hogy nehezebb Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalni, mint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Kijevben pedig aggodalmat keltettek az Oroszországgal köthető esetleges energetikai megállapodások és a szankciók enyhítésének réme.

A diplomáciai fronton a brüsszeli EU-csúcs adta a fő színteret, ahol az uniós vezetők – köztük Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron – megerősítették Ukrajna támogatását, és vita indult a 2027-es évre szóló, mintegy 70 milliárd eurós védelmi és pénzügyi csomagról, valamint a befagyasztott orosz vagyon esetleges felhasználásáról. Volodimir Zelenszkij Brüsszelben kétoldalú megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnökkel, Magyar Péterrel is a két ország kapcsolatainak új alapokra helyezéséről és az európai integrációs lépésekről. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi szereplők körében folytatódnak a humanitárius és politikai egyeztetések, így XIV. Leó pápa is telefonon egyeztetett Vlagyimir Putinnal egy esetleges helyi tűzszünetről az elosztott civil területek segélyezése érdekében.