Az orosz erők nagyszabású légitámadás sorozatot indítottak Ukrajna ellen: a jelentések szerint több mint 300 drón – köztük nagy sebességű, sugárhajtású eszközök – célozta az ország különböző régióit. Kijevben, Rivnében, Loutskban, Umanban, Szumiban és Zaporizzsjában is robbanásokról, kritikus infrastrukturális károkról, valamint lakóépületeket érő találatokról érkeztek hírek, amelyek nyomán több helyen – így a volhyniai régióban és Kijevben is – vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be.
Starlink, Trump, EU-csúcs
A konfliktus hátterében súlyos politikai és technológiai viták borzolják a kedélyeket. Újabb részletek láttak napvilágot a Starlink és a katonai Starshield rendszerek működésének korlátozásáról: források szerint a Fehér Ház utasítására lelassított sebesség nehezítette az ukrán erők védekezését a sugárhajtású drónokkal szemben, ami miatt amerikai szenátorok részéről is magyarázatot követelnek a Pentagonától.
A diplomáciai fronton a brüsszeli EU-csúcs adta a fő színteret, ahol az uniós vezetők – köztük Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron – megerősítették Ukrajna támogatását, és vita indult a 2027-es évre szóló, mintegy 70 milliárd eurós védelmi és pénzügyi csomagról, valamint a befagyasztott orosz vagyon esetleges felhasználásáról. Volodimir Zelenszkij Brüsszelben kétoldalú megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnökkel, Magyar Péterrel is a két ország kapcsolatainak új alapokra helyezéséről és az európai integrációs lépésekről. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi szereplők körében folytatódnak a humanitárius és politikai egyeztetések, így XIV. Leó pápa is telefonon egyeztetett Vlagyimir Putinnal egy esetleges helyi tűzszünetről az elosztott civil területek segélyezése érdekében.















