Mi az ETS2, és ki fizeti valójában?
Az Európai Unió eredeti kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS1) évtizedek óta a nagyiparra és az energiaszektorra vonatkozik. A 2023-as „Fit for 55” klímapakett részeként elfogadott ETS2 egy önálló, második rendszer, amely az épületek fűtéséből (földgáz, fűtőolaj) és a közúti közlekedésből (benzin, dízel) származó szén-dioxid-kibocsátást vonja be a karbonár alá. Fontos pontosítás, amit a „cégek után a magánszemélyekre is kivetik” megfogalmazás elfed: az Európai Bizottság saját szabályozása szerint nem a háztartások a közvetlen kötelezettek, hanem a tüzelőanyag- és energiaforgalmazó cégek, amelyeknek nyomon kell követniük, jelenteniük kell és kvótát kell leadniuk a kibocsátásért. A lakossági hatás emiatt közvetett: a forgalmazók a kvótaköltséget beépítik az üzemanyag és a földgáz árába, így a magánszemélyek nem közvetlenül a karbonadót fizetik, hanem annak hatását az energiaáraikon keresztül érzik meg.
egy évvel elhalasztották
Az ETS2 eredetileg 2027-ben indult volna, ám 2025. november 5-én a tagállami környezetvédelmi miniszterek — Lengyelország kezdeményezésére, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Románia és Szlovákia támogatásával — általános megközelítésként egy év csúsztatást fogadtak el. Az Európai Parlament 2025. november 13-án jóváhagyta a tárgyalási mandátumát, megtartva az egyéves halasztást (ugyanakkor elutasított két olyan módosítást, amelyek egészen 2030-ig nyúltak volna). A döntés 2026. március 5-én vált formálissá, amikor a Parlament 413 igen, 226 nem és 12 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Klímatörvény módosítását — ez egyszerre rögzítette a 2040-re kitűzött, 90 százalékos nettó kibocsátás-csökkentési célt és az ETS2 halasztását. A módosítást 2026. március 18-án tették közzé és 2026. április 7-én lépett hatályba. Az eredmény: az ETS2 tényleges indulása 2028. január 1-jére csúszott, miközben az első, előkészítő kvóta-aukciókat már 2027-től megtartják.
Az a döntés, amelyet egyes hírek az ETS2 „bevezetéseként” tartottak, valójában október 9-én született: az EU Tanácsa ekkor hagyta jóvá az Európai Parlamenttel elért megállapodást az ETS2 piaci stabilitási rezervjének (Market Stability Reserve) módosításáról. Ez nem a rendszer bevezetéséről vagy kiterjesztéséről szól, hanem egy olyan technikai mechanizmusról, amely éppen az árrobbanás kockázatát hivatott csökkenteni: a rezervet 2030 utánra is meghosszabbítják, az onnan kibocsátható kvóták mennyiségét 20 millióról 40 millióra duplázzák abban az esetben, ha a szén-dioxid ára tonnánként 45 euró (2020-as árfolyamon) fölé emelkedik, és gyorsabb beavatkozást engednek, ha a forgalomban lévő kvóták száma 260 millió alá csökken. A döntés tehát éppen azt a célt szolgálja, hogy tompítsa, ne pedig felerősítse a lakosságra áthárított árhatást.
A kompenzációs alap, amit alig hívtak le
Az ETS2 árhatásának tompítására az EU egy külön, Szociális Klímaalap nevű mechanizmust is létrehozott, amely 2026 és 2032 között legfeljebb 65 milliárd eurós közvetlen uniós forrást biztosítana, a tagállami 25 százalékos kötelező társfinanszírozással együtt összesen legalább 86,7 milliárd eurót energiahatékonysági felújításokra, tiszta fűtésre és alacsony kibocsátású közlekedésre, átmenetileg akár közvetlen jövedelem-támogatásra is. A lehívás azonban komoly lemaradásban van: 2026 júliusáig a huszonhét tagállamból csak Svédország és Litvánia kapott bizottsági jóváhagyást a saját tervére, a többi tizenkilenc még be sem nyújtotta azt — több mint 85 milliárd euró áll felhasználatlanul.
Magyarország és kilenc másik ország fellép
Az ETS2-vel szembeni ellenállás nem csak elméleti: 2026 júliusában Magyarország — Olaszországgal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Görögországgal, Romániával és Szlovákiával együtt — közös nyilatkozatban szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a folyamatban lévő felülvizsgálat keretében nyissa meg újra a teljes ETS2-szabályozást, azzal az indoklással, hogy „az európai polgárokat nem lehet újabb klímaadókkal terhelni”. A tíz ország tanácsi szavazatsúlya elvben blokkoló kisebbséget alkothat egy esetleges újabb módosításnál. A kérdés Magyarországon politikailag is érzékeny: Magyar Péter miniszterelnök ellenzékben olcsóbb benzinárat ígért, kormányra kerülve előbb fenntartotta, majd 2026 júniusában megszüntette az üzemanyagár-védelmet — egy ETS2-höz köthető áremelkedést a sajtó könnyen „brüsszeli benzinadóként” keretezhetne, ami további politikai kockázatot jelentene a kormány számára.
Mennyivel nőhetnek az árak?
Hivatalos, egységes bizottsági előrejelzés nincs arra, mekkora terhet jelentene az ETS2 egy átlagos háztartásnak — csak egymástól eltérő feltételezésekre épülő kutatóintézeti becslések léteznek. A Bertelsmann Stiftung egy 60 eurós, tonnánkénti karbonárral számolva a nyugat- és észak-európai háztartásoknál évi mintegy 17 eurós, a kelet-európai, eddig karbonár nélküli országokban akár évi 100-400 eurós többletköltséggel kalkulál. Az ABN AMRO bank elemzése évi 319-489 eurós átlagos energiaszámla-emelkedést becsül, a BloombergNEF pedig egy pesszimistább forgatókönyvben 2030-ra akár 149 eurós tonnánkénti árral, és teljes költség-áthárítás esetén 22-27 százalékos közlekedési, illetve 31-41 százalékos fűtési számlaemelkedéssel számol. Mindezek modellfeltevések, nem a Bizottság saját, hivatalos becslései.
