Az Európai Unió Tanácsa szeptember 22-én három évre, 2029 szeptemberéig hosszabbította meg a mintegy háromezer személyt és szervezetet érintő egyéni szankciókat - eddig ezt a listát félévente kellett újra megszavazni.
Szlovákia és Franciaország hosszan blokkolta a döntést
A döntés egy elhúzódó, majdnem kudarcba fulladt tárgyalássorozat végén született meg. A lista érvényessége szeptember 15-én járt volna le, ám Szlovákia hosszú hetekig blokkolta a megújítást: Robert Fico kormánya egyrészt ahhoz ragaszkodott, hogy a szankciólistát a jövőben is félévente vizsgálják felül - nem pedig egy évre vagy annál hosszabb időre hosszabbítsák meg -, ezzel megőrizve a rendszeres alkupozíciót, másrészt követelte két orosz üzletember, az orosz-üzbég Alisher Uszmanov és az orosz-izraeli Mihail Fridman törlését a listáról. Franciaország is Szlovákia mellé állt az ügyben, így végül megszületett a kompromisszum.
Uszmanovot és Fridmant törölték az uniós szankciós listáról, három további személy és egy szervezet szankcióit nem hosszabbították meg, három elhunyt személyt pedig eltávolítottak a nyilvántartásból.
A vitában korábban Magyarország is rendszeresen felszólalt a szankciók megújítása ellen, ám idén májustól, Magyar Péter és a Tisza párt választási győzelme és az új kormány hivatalba lépése óta Budapest a korábbiakhoz képest visszafogottabb álláspontot képviselt a kérdésben, így végül egyedül Szlovákia maradt a megújítás fő akadálya.
Az egyéni szankciós listák elkülönülnek az uniós Oroszország-szankciók szélesebb, ágazati csomagjaitól: a 21., elsősorban az orosz energiaszektort, a pénzügyi szolgáltatásokat és a kriptoeszköz-platformokat célzó szankciócsomagot még július 23-án fogadták el, a tagállamok pedig jelenleg egy újabb, 22. csomagról tárgyalnak, amely várhatóan az orosz árnyékflottához köthető további hajókat, hajózási társaságokat és az olajszállításban közreműködő szereplőket - például az üzemanyag-ellátást biztosító cégeket - venné célba.
