Oroszország cirkálórakétákkal és drónok százait bevetve támadta többek között Kijevet, Odesszát és a Dnyeper menti területeket. Odessza megyében egy vállalkozás telephelyén rongálódtak meg gépjárművek és üzemanyag-tárolók, míg Dnyiprőben egy bevásárlóközpont kapott találatot, ami tűzhöz és sérülésekhez vezetett.
A harctéri események és a technológiai újítások terén mindkét fél jelentős lépésekről számolt be. Az ukrán vezetés bejelentése szerint a biztonsági szolgálat katonai elhárítása sikeresen alkalmazott egy új fejlesztésű ukrán elfogó drónt az érkező orosz sugárhajtású Shahed/Geran drónok ellen. Kijev emellett újabb nagy hatótávolságú műveletek előkészítését hagyta jóvá.
Orosz-ukrán háború: biztonsági garanciák és hibrid fenyegetések
A konfliktus nemzetközi megítélése és a diplomáciai reakciók középpontjában a biztonsági garanciák és a hibrid fenyegetések álltak. Svájc a háború és a globális instabilitás hatására új nemzetbiztonsági stratégiát fogadott el, míg a NATO katonai bizottságának vezetője jelezte, hogy az észak-atlanti szövetség készen áll egy esetleges orosz eszkalációra a keleti szárnyon. Ezzel párhuzamosan európai vezetők, köztük Emmanuel Macron francia elnök, a fokozódó orosz hibrid támadások kockázataira figyelmeztettek. Moszkva ugyanakkor elutasította a nyugati vádakat, és a konfliktus további szításával vádolta az európai országokat, míg a gabonaexport és a nemzetközi szankciók terén továbbra is éles gazdasági és politikai viták zajlanak.
