2013. november 21-én este mintegy 1500 ember gyűlt össze a Majdan terén Kijevben, miután Viktor Janukovics elnök az utolsó pillanatban visszalépett az EU-val kötendő társulási megállapodástól. November 30-án a rohamrendőrség erőszakkal oszlatta fel a tüntetőket, ami felháborodást váltott ki: december 1-jére már több mint félmillióan tüntettek.
„jelöletlen zöld emberkék”
2014 február végén jelöletlen egyenruhás, orosz felszerelésű katonák kezdték elfoglalni a krími kormányépületeket és repülőtereket – Putyin kezdetben tagadta, hogy oroszok lennének, áprilisban azonban már elismerte. Március 16-án a helyi hatóságok által szervezett, a Nyugat által csalásnak minősített népszavazáson állítólag 83%-os részvétel mellett 96,7% szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra. Március 18-án Putyin a parlament együttes ülésén jelentette be: „az emberek szívében és tudatában a Krím mindig is Oroszország elválaszthatatlan része volt, és az is marad” – állva tapsoló képviselők előtt írta alá az annektálási szerződést.
Az emberek szívében és tudatában Krím mindig is Oroszország elválaszthatatlan része volt, és az is marad.— Vlagyimir Putyin, 2014.03.18.
A donbászi háború és az MH17
Április 7-én kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot, április 27-én a Luhanszki Népköztársaságot. 2014. július 17-én egy maláj légitársasági gép, az MH17-es járat zuhant le Kelet-Ukrajna felett, mind a 298 utasa – köztük 80 gyermek – meghalt. A Holland Biztonsági Tanács és a nemzetközi vizsgálóbizottság megállapítása szerint egy szeparatista területről indított, az orosz hadsereg 53. légvédelmi rakétadandárjától származó rakéta lőtte le a gépet; a hágai bíróság 2022 novemberében életfogytiglanra ítélte távollétében Igor Girkin volt FSZB-tisztet és két másik vádlottat.
A Minszki megállapodások kudarca
A 2014 szeptemberi Minszk-1, majd a 2015 februári Minszk-2 megállapodás is összeomlott – elemzők szerint azért, mert katonai kényszer alatt, orosz és szeparatista előrenyomulás közepette írták alá őket és Moszkva semleges közvetítőként lépett fel harcoló fél helyett. Egyik parlament sem ratifikálta a dokumentumokat, így azok jogilag sosem váltak kötelező érvényűvé.
A 2014 nem előjáték volt, hanem a háború tényleges kezdete: a Krím-annexió adta a mintát (jelöletlen katonák, kirakat-népszavazás), amit a 2022-es invázió megismételt nagyobb léptékben, a be nem tartott Minszk-megállapodások pedig nyolc évre befagyasztották, de nem oldották meg a konfliktust.— Miért fontos
