„Speciális katonai művelet”

2022. február 24-én, moszkvai idő szerint hajnali 5:30-kor Putyin televíziós beszédben jelentette be a „speciális katonai műveletet”, az ENSZ Alapokmány 51. cikkére és a nappal korábban elismert donyecki/luhanszki „köztársaságokkal” kötött szerződésekre hivatkozva. Célként Ukrajna „demilitarizálását és nácimentesítését” jelölte meg, és azt állította, nincsenek tervei ukrán terület megszállására. Az invázió percek múlva megkezdődött, egyszerre több irányból: Belaruszból észak felől, a Krímből dél felől, és az orosz–ukrán határ mentén keletről.

A döntés pillanata

Még aznap reggel légi rohammal indult a csata a Kijevtől 20 kilométerre fekvő hosztomeli (antonovi) repülőtérért: 20–34 orosz helikopter próbálta elfoglalni a leszállópályát, hogy azon keresztül légi úton szállítsanak utánpótlást a főváros elleni villámcsapáshoz. A harcok több mint tíz napig tartottak, és Oroszország terve Kijev bevételére március 31-ig gyakorlatilag összeomlott.

„Lőszer kell, nem fuvar”

2022. február 26-án hajnali 4:04-kor az AP – egy vezető amerikai hírszerzési tisztviselőre hivatkozva – elsőként számolt be arról, hogy Zelenszkij visszautasította az Egyesült Államok felajánlott evakuálását ezekkel a szavakkal: „A harc itt van; lőszer kell, nem fuvar.”

A harc itt van; lőszer kell, nem fuvar.— Volodimir Zelenszkij, 2022.02.26. — az AP idézése szerint

Visszavonulás Kijev térségéből

Az isztambuli tárgyalások után Oroszország március 30-án jelentette be, hogy visszavonul a kijevi régióból. A hír pillanatnyi megkönnyebbülést hozott – mielőtt kiderült volna, mi történt az addig megszállt területeken, köztük egy Bucsa nevű kisvárosban.

Kijev sikeres megvédése bizonyította, hogy Ukrajna képes túlélni – ez adta meg a nyugati fegyverszállítások és a hosszú távú ellenállás politikai alapját. Enélkül a háború egésze másképp alakult volna.— Miért fontos