Görögország feltételezett készlete legalább kétszáz PAC-2 rakéta, amelyeknek a huszonhárom évre kalkulált úgynevezett szavatossági ideje hamarosan lejár; Spanyolország pontos készletszáma nem ismert, de Madrid 2026 szeptemberében mindössze öt interceptor átadását jelentette be Kijevnek. Fabian Hoffmann, az Oslói Egyetem rakétafegyver-szakértője szerint a gyártó csak egy meghatározott időre garantálja a rakéták megfelelő működését, ezután azoknak új tanúsításon kell átesniük — ugyanakkor, mint hozzátette, „a rakéták természetesen a lejárati idő után is működhetnek”. És itt el is érkeztünk a vita lényegéhez: ha egy rakéta papíron hamarosan amúgy is lejár, miért ne kerülhetne előbb Ukrajnába, ahol azonnal hasznosítható lenne, minthogy hazai raktárban várja a felújítást vagy a selejtezést.
Egy hónapok óta húzódó vita
A kérdés már 2026 augusztus végén, az EU védelmi minisztereinek egy írországi, informális ülésén felszínre került. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a találkozó után elismerte, hogy nem született konkrét megállapodás ebben a kérdésben, és hangsúlyozta: a NATO-szabvány szerint lejáró Patriot-rakétákat Ukrajnának kellene küldeni — ő maga nyilvánosan nem nevezte meg az érintett országokat. Ezt a holland fegyverbeszerzési miniszter tette meg a találkozón.
Miért mond nemet Athén és Madrid?
A görög álláspont jól dokumentált és régóta következetes: Nikos Dendias görög védelmi miniszter azzal indokolta az elzárkózást, hogy Athénnak szüksége van saját légvédelmi kapacitására a kelet-mediterrán térségben tapasztalt, Törökországra utaló „revizionizmus” miatt. Hasonló álláspontot fogalmazott meg korábban Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök is, amikor leszögezte: Görögország nem küld sem Patriot-, sem S-300-rendszereket Ukrajnának, még ha felkérik is rá. Spanyolország esetében ezzel szemben egyetlen forrás sem közölt konkrét indoklást — annyi ismert, hogy Madrid korábban is megkülönböztette a Patriot-indítóállások és a hozzájuk tartozó rakéták sorsát: az indítóállások átadásától korábban elzárkózott, miközben kisebb mennyiségű rakétát küldött.
Egy kerülő megoldás: Norvégia vásárolná meg
A holtpont feloldására felmerült egy közvetett megoldás is: a hírek szerint Norvégia megvásárolná a görög és spanyol készletekből származó rakétákat, majd saját forrásból adná át azokat Ukrajnának — ezzel a két ország formálisan nem adna fegyvert közvetlenül Kijevnek, csak eladná azt egy harmadik NATO-tagállamnak.
Nem ez az első visszautasítás
A Patriot-rendszerek körüli vita nem új keletű: Németország már 2022 decemberében megtagadta egy Patriot-rendszer közvetlen átadását Ukrajnának, helyette Lengyelországba telepítette azt határvédelmi célból, majd 2025 júliusában Boris Pistorius német védelmi miniszter arról beszélt, hogy Németországnak már csak hat Patriot-rendszere maradt, három korábbi átadás után. A mostani görög-spanyol ügy azonban más jellegű, mint a 2026 júliusában az Egyesült Államok és a NATO között létrejött PURL-mechanizmus, amelyben a szövetségesek pénzügyileg finanszírozzák amerikai fegyverek — köztük Patriot-alkatrészek — beszerzését Ukrajna számára: ott pénzbeli hozzájárulásról van szó, itt viszont meglévő, saját raktári készletek fizikai átadásának megtagadásáról.
Mennyire kritikus Ukrajna légvédelmi helyzete?
Zelenszkij ukrán elnök ismételten 300-360 Patriot-elfogórakétát tart szükségesnek a téli hadjárathoz, miközben ukrán tisztviselők szerint Kijev négy év alatt összesen csak hatszáz ilyen rakétát kapott a szövetségesektől. Egy, névtelen forrásokra hivatkozó amerikai lapértesülés szerint az Egyesült Államok saját Patriot-készlete összességében ezerhétszáz alá csökkent, ami a globális kínálatot is szűkíti. Egy 2026. július 6-i orosz támadás során — amely egyetlen éjszaka alatt 351 drónt és 68 rakétát indított Ukrajna ellen — mind a huszonkilenc bevetett ballisztikus rakéta célba ért, amit az ukrán légierő a globális elfogórakéta-hiánnyal indokolt. Frissebb, 2026 októberi adat az orosz légitámadások intenzitásáról nem állt rendelkezésre a cikk megírásakor.
A vitában érintett vezetők közül Pedro Sánchez spanyol kormányfő politikailag különösen bizonytalan helyzetben van: október 5-én előrehozott választást jelentett be, amelyre november 29-én kerül sor, így jelenleg is hivatalban van, de meggyengült pozícióból. Görögországban Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök és Nikos Dendias védelmi miniszter álláspontja ezzel szemben stabil és régóta következetes a Patriot-kérdésben.
