Az amerikai Éghajlat-előrejelző Központ (CPC) október 8-i friss jelentése szerint az El Niño erősödik. A figyelmeztetés érvényben van, a Niño-3.4 index +2,1 Celsius-fok, a kelet-egyenlítői Csendes-óceán egyes részein pedig a tengerfelszín hőmérséklete több mint 4 fokkal haladja meg az átlagot.
A CPC jelentése szerint 83 százalék a valószínűsége annak, hogy az október–decemberi időszakban „történelmi” erősségű esemény alakul ki, amely az 1950 óta mért összes El Niño-t felülmúlja.
A jelenség nem hirtelen jött. Az Al Jazeera által idézett AFP-jelentés szerint a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szeptember 3-án úgy fogalmazott, hogy az El Niño „nagyon erőssé” válik, és 2027 februárjáig való fennmaradásának esélye közel 100 százalék, ez a szervezet eddigi legnagyobb biztonsága egy El Niño/La Niña-előrejelzésben. Celeste Saulo, a WMO főtitkára azt mondta, az esemény „kilóghat a skálából” az elmúlt négy évtized megfigyeléseihez képest. António Guterres ENSZ-főtitkár pedig úgy fogalmazott, hogy az El Niño szemünk láttára „szuperméretűvé” válik, a bolygó pedig „ismeretlen vizekre” érkezett, amelyek „egyre melegebbek”.
A hatások régiónként eltérnek. Az Al Jazeera másik összefoglalója szerint Kelet-Afrikában az október–decemberi időszakban több eső várható (az IGAD 90 százalékos eséllyel számol bővebb csapadékkal Etiópia déli, Szomália középső és déli, valamint Kenya északkeleti részén), Ecuador és Peru északi partvidékén 2027 elején lesz csapadékosabb, Indiában viszont az esőzés június 1. és szeptember 9. között 15 százalékkal elmaradt az átlagtól. Indonéziában szárazabb időszak és nagyobb erdőtűzveszély várható, Ausztrália déli és keleti részén átlag alatti csapadék, Dél-Afrikában pedig átlag alatti eső és az átlagnál melegebb idő.
Carl Skau, a WFP megbízott ügyvezető igazgatója azt mondta:
„Az El Niño óriási fenyegetést jelent azok élelmezésbiztonságára, akik már most is sérülékenyek.”
A globális hőmérsékletre az El Niño általában a kialakulása utáni évben hat a legerősebben. A WMO szerint szeptember–novemberben szinte az összes szárazföldi területen az átlagnál melegebb idő várható. Az EarthSky szerint az éghajlatkutató Daniel Swain mintegy 70 százalékra becsüli annak esélyét, hogy ez az esemény a valaha mért legerősebb lesz. A WMO szerint 86 százalék az esélye, hogy 2030-ig legalább egy év felülmúlja a 2024-es rekordot, 2027 pedig valószínű jelölt.
Európára kisebb hatással bír. Az Al Jazeera szerint a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) nagyobb esélyt jelez a nedvesebb, viharosabb időjárásra Északnyugat-Európában ősszel és tél elején, az ECMWF pedig az El Niñót északi-európai hidegebb késő téllel hozta összefüggésbe. A WMO és a NOAA is hangsúlyozza, hogy az esemény erőssége közvetlenül nem határozza meg a regionális hatásokat, mert az Indiai- és az Atlanti-óceán állapota is számít, és minden El Niño más.
A jelenség a természet része, nem az éghajlatváltozás okozza, a tudósok szerint azonban az emberi eredetű felmelegedés tovább erősítheti a hatásait, és szélsőségesebb időjáráshoz vezethet. Az El Niño két-hét évente tér vissza, és általában kilenc hónaptól egy évig tart. Ez az esemény a CPC szerint 2026 végéig tovább erősödik, és 2027 első hónapjaiban is érezhető lesz.
