Franciaország először lőtt ki tengeralattjáróról M51.3 jelű, nukleáris robbanófej hordozására alkalmas ballisztikus rakétát. A rakétát a Le Vigilant atomtengeralattjáróról indították Bretagne partjai előtt, és az AFP szerint a rakéta „az Atlanti-óceán északi részén, a partoktól több száz kilométerre” csapódott be.

A kísérletet Emmanuel Macron francia elnök az Auvergne többfeladatú fregattról követte végig.

A rakéta nem hordozott robbanófejet. Az Army Recognition szerint a lövés a Le Vigilant szokásos, nagy karbantartás utáni átvételi vizsgálatának része volt, amely azt igazolja, hogy a tengeralattjáró újra bevethető az elrettentési járőrszolgálatban. A hajó a francia haditengerészet négy Triomphant-osztályú, ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjárójának egyike, mindegyik 16 darab M51-es rakétát szállít. A lövést a francia fegyverkezési hivatal, a DGA követte nyomon.

Macron az X-en közzétett videóhoz fűzött szövegében gratulált a francia szakembereknek a „kivételes sikerhez”: a DGA-nak, az atomenergia-bizottságnak (CEA), az ArianeGroupnak, a Naval Groupnak és a haditengerészetnek.

Szerinte „nagyon kevés nemzet rendelkezik ilyen szaktudással”, a sikert pedig a francia elrettentés hitelességének újabb bizonyítékaként értékelte, amelynek hosszú távú fennmaradása biztosított.

A francia elnök azt mondta:

„Ma erősebbek vagyunk. Az üzenet hangosan és világosan elhangzott, bárhol is kell meghallani. Ahhoz, hogy szabadok legyünk, félelmet kell keltenünk. Ahhoz pedig, hogy félelmet keltsünk, erősnek kell lennünk.”

Macron hozzátette, hogy 2017-ben megkezdte az elrettentő erő megújítását. Tíz év alatt a francia hadsereg költségvetése megduplázódik, a jövő stratégiai tengeralattjárói jelenleg építés alatt állnak, a légi elrettentő erőt felszerelő hiperszonikus, manőverező stratégiai rakéták programját pedig idén indították el.

 

Az AFP szerint Vlagyimir Putyin a múlt héten arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne eszkalálja az Ukrajna körüli konfliktust azzal, hogy fenyegeti a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávét, Kalinyingrádot, amelyet Moszkva szükség esetén nukleáris fegyverekkel is megvédene.

M51.3: már a harmadik generációs rakéta szolgálja franciaországot

Az M51-es család évek óta Franciaország tengeri nukleáris elrettentésének alapja. Az ArianeGroup által gyártott rakéta 2010 óta szolgál, hatótávolságát 8–10 ezer kilométerre becsülik. Az M51.3 a harmadik generáció, amely 2025 végén állt szolgálatba, a javított hatótávolság, pontosság és áttörő képesség mellett új, TNO-2 típusú robbanófejjel. Az ArianeGroup 2025 augusztusában megkapta az M51.4 fejlesztési szerződését, amelynek rendszerbe állítása a következő évtizedre várható.

A teszt egy nagyobb stratégiai fordulat része. Franciaországnak a világ negyedik legnagyobb nukleáris arzenálja van, nagyjából 290 robbanófejjel, évi mintegy 5,6 milliárd eurós költséggel, és az EU egyetlen atomhatalma.

2026. március 2-án, az Île-Longue-i tengeralattjáró-támaszpontnál tartott beszédében Macron bejelentette, hogy 1992 óta először növelik a francia robbanófejek számát, és meghirdette az „előretolt elrettentés” (dissuasion avancée) doktrínáját. Ennek lényege, hogy válság esetén a francia stratégiai légierő ideiglenesen, nukleáris fegyverrel vagy anélkül európai szövetségesek területére települhet.

A szövetségesek is bekapcsolódnak

Az ETH Zürich Biztonságpolitikai Központja szerint 2026 júniusáig kilenc európai állam kezdett strukturált kétoldalú egyeztetést Franciaországgal: az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Hollandia, Dánia, Lengyelország, Svédország, Görögország és Norvégia. Az október 6-i teszt így nemcsak műszaki sikernek, hanem politikai üzenetnek is látszik, amely az orosz fenyegetésekre és az európai szövetségesek felé egyaránt szól.

A francia kormány a teszt jellegét a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelőnek minősítette, az eset azonban jól mutatja, hogy a nukleáris elrettentés ismét az európai biztonságpolitika egyik központi kérdésévé vált.