Lakhatási tüntetés zajlott Barcelonában október 5-én, hétfőn este, amely késő este összecsapásokba torkollt. A rendőrség szerint nagyjából 20 ezren vettek részt a felvonuláson, a szervezők 120 ezer főt állítottak.

A tiltakozás órákkal azután kezdődött, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy november 29-én előrehozott parlamenti választást tartanak, miután a parlament leszavazta a kormány két lakhatási rendeletét.

Olvassa el ezt is:
Sánchez bajban: november 29-én eldől, akarják-e még a spanyolok a mostani kormányt

A felvonulást a Sindicat de Llogateres bérlői szakszervezet szervezte. A menet 19:30 körül indult a Plaça Urquinaonától, a tervezett útvonal azonban megváltozott, és a Passeig de Gràcia és a Gran Via kereszteződésénél ért véget 21:30 körül.

A tüntetők az elszálló bérleti díjak és az ingatlanspekuláció ellen tiltakoztak, és a lakhatáshoz való hozzáférést garantáló intézkedéseket követeltek. A szervezők egyik célja az volt, hogy általános sztrájkot indítsanak.

A szervezők ugyan feloszlatták a tömeget, de egy részük azonban nem hagyta el a helyszínt. A rendőrség hangosbemondón kérte a távozást. Ezt követően arcukat eltakaró emberek köveket, üvegeket és más tárgyakat dobáltak a katalán rendőrségre, a Mossos d'Esquadrára.

A tüntetők 28 barikádot építettek szemetesekből, korlátokból, kerékpárokból és építőanyagokból. A rendőrök habgolyó-lövedékeket vetettek be.

A tűzoltók 22 tüzet oltottak el, rendőri védelem mellett, nagyjából éjfélig. A hatóságok közlése szerint 30 rendőr szenvedett könnyebb sérülést, és 13 embert vettek őrizetbe, köztük egy kiskorút. A sérült tüntetők számáról nincs információ.

Sánchez kormánya belebukhat a válságba

A barcelonai felvonulás a spanyol lakhatási tiltakozás újabb megnyilvánulása, amelybe lényegében belebukni látszik a spanyol kormány. 2026. szeptember 23-án a 87 éves, mozgássérült María del Carmen „Maricarmen” Abascal madridi kilakoltatása indította el, amelyet az Urbagestión ingatlancég hajtott végre, hosszú jogvita után. Tízezren spontán tiltakozást tartottak, szeptember 26-án pedig a madridi bérlői szakszervezet nagy felvonulást szervezett, a tömeg pedig a Puerta del Solon táborozott le, a 2011-es 15-M mozgalmat idézve.

A kormány két rendeletet fogadott el, amelyek 2030-ig tiltották volna a kiszolgáltatott bérlők kilakoltatását, korlátozták volna a befektetési alapok ingatlanvásárlását, megerősítették volna a bérlők védelmét, és emelték volna az áfát a turistalakásokra. A PP, a Vox és a Junts október 2-án mindkét rendeletet leszavazta. Ezután írta ki Sánchez a választást. A tiltakozások azóta az ország több városára is átterjedtek: tízezrek vonultak utcára Madridban, Valenciában, Málagában és másutt.