A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szeptember eleji jelentése szerint az idei El Niño jelenség a következő hónapokban rendkívül erőssé válik, és december körül érheti el csúcspontját - hatásai azonban egészen 2027-ig elhúzódhatnak.

A szervezet szerint közel 100 százalék annak az esélye, hogy az El Niño 2027 februárjáig fennmarad, ami minden korábbinál egyértelműbb előrejelzésnek számít a WMO történetében.

Mi is pontosan az El Niño?

Az El Niño a csendes-óceáni, úgynevezett ENSO-jelenségkör (El Niño-déli oszcilláció) egyik fázisa: a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői térségében a tengerfelszín szokatlan felmelegedésével jár együtt, jellemzően kétévente-hétévente jelentkezik, és kilenc-tizenkét hónapig tart.

A folyamat rendszerint március és június között indul be, csúcspontját pedig november és február között éri el - hatása a globális hőmérsékletre gyakran a felmelegedés csúcsidőszakát követő évben a legerősebb.

A mérési adatok kivételes intenzitásra utalnak: a Csendes-óceán középső-keleti, egyenlítői térségének hőmérsékleti anomáliáit mérő Niño 3.4-index 2026 május-júliusában átlagosan 1,5 Celsius-fokkal, júliusban már 2,0 fokkal haladta meg a normál értéket, július vége és augusztus közepe között pedig a heti értékek 2,2-2,6 fok közé emelkedtek az átlag fölé. A felszín alatti óceánvízben mért hőmérséklet egyes térségekben július-augusztusban több mint 8 fokkal haladta meg az átlagot - mindez a WMO szerint erős alapot ad a jelenség további erősödéséhez.

Eddig még sosem volt ennyire intenzív a jelenség

António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentés kapcsán úgy fogalmazott:

Az El Niño a szemünk láttára fokozódik fel - a tudomány nem hagy kétséget afelől, hogy a bolygó ismeretlen vizekre evezett, és ezek a vizek egyre melegebbek.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint ez a kivételes El Niño kivételes felkészülést és választ igényel. Mint mondta, a szervezet 76 éves történetében még sosem indítottak ehhez fogható léptékű mozgósítást a nemzeti meteorológiai szolgálatok bevonásával.

Amennyiben az előrejelzések beigazolódnak, a mostani esemény akár minden korábbi, 1950 óta rögzített El Niño-t felülmúlhatja, egyes beszámolók szerint pedig akár évszázados, sőt évezredes léptékben is a valaha mért legerősebbek között lehet. A meteorológusok a jelenséget elsősorban az 1982-83-as, az 1997-98-as, valamint a 2015-16-os nagy El Niño-eseményekhez hasonlítják: az előbbi kettő idején Kalifornia súlyos áradásokat és földcsuszamlásokat szenvedett el, míg a 2015-16-os esemény a Karib-térségben és Etiópiában okozott súlyos aszályt, valamint rekordszintű hurrikán-aktivitást váltott ki az északi-csendes-óceáni térségben.

A WMO szeptember-novemberi előrejelzése szerint a szárazföldi területek túlnyomó többségén az átlagosnál magasabb hőmérséklet valószínűsíthető, a csapadékmintázatok pedig a klasszikus, erős csendes-óceáni El Niño-hatást fogják tükrözni - ezt tovább erősítheti az Indiai-óceáni Dipólus várhatóan pozitív fázisba fordulása is. A konkrét regionális hatások eltérőek lehetnek: Dél-Kaliforniában heves esőzésekre és áradásokra, Ausztráliában aszályra és súlyosabb bozóttüzekre, Indiában rendhagyó, a szokásosnál szárazabb monszunidőszakra lehet számítani, míg a karibi térségben - így Jamaicában, a Dominikai Köztársaságban, Puerto Ricóban és a Virgin-szigeteken - már most szigorú vízkorlátozásokat vezettek be, és a mezőgazdaság is komoly nehézségekkel néz szembe.

A WMO hangsúlyozza: az El Niño természetes éghajlati jelenség, amelyet nem a klímaváltozás okoz, ugyanakkor hatásait a globális felmelegedés tovább súlyosbíthatja.