A legfrissebb jelentések szerint a masszív orosz légitámadások több ukrajnai nagyvárost, köztük Kijevet, Kremencsukot, Zaporizzsját, Dnyiprót és a Csernyihiv megyei Prilukit is elérték.
Kijevben ballisztikus rakéták és drónok találtak el lakónegyedeket, ipari létesítményeket és raktárakat – köztük egy könyvkiadó raktárát és kereskedelmi egységeket –, ami miatt a főváros egyes részein áram- és vízellátási zavarok, valamint szükségállapotú áramszünetek léptek fel.
A legsúlyosabb ukrajnai károk elhárításán és a fel nem robbant rakéták hatástalanításán folyamatosan dolgoznak a helyi hatóságok.
Az ukrán erők mélységi válaszlépéseket tettek: dróntámadások értek oroszországi olajfinomítókat és létesítményeket (többek között a volgográdi és szamarai térségben), valamint a Fekete-tengeren egy libériai zászló alatt hajózó olajtankert is találat ért Szocsi közelében, bár jelentős olajszennyezést nem észleltek. Orosz források szerint a légvédelem és a rádióelektronikai eszközök nagyszámú ukrán drónt semmisítettek meg több helyen, többek között a Fekete-tenger felett, míg a Kurszki és a Herszoni régióban is jelentettek polgári áldozatokat ágyúzások és dróncsapások miatt.
egyre vitatottabb ukrajna támogatása
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság újabb, 1,24 milliárd eurós pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának a védelmi szükségletek, köztük a drónok és rakéták gyártásának finanszírozására. A hátország demográfiai és gazdasági helyzetét is érintik a friss adatok: az év első felében több mint 220 ezer ukrán hagyta el az országot, miközben a magyar kormány Brüsszel felé jelezte azon szándékát, hogy részlegesen alkalmazza az ideiglenes védelmi irányelvet a sorozáskorú ukrán állampolgárok védelmében. Belpolitikai fronton érdekes fejlemény, hogy Németországban a szász-anhalti regionális parlamentben a radikálisabb pártok közös indítványban szorgalmazzák az ukrajnai segélyek leállítását és a szankciók feloldását, míg a moszkvai retorika továbbra is a háborús célok fenntartásáról és a nyugati támogatások kritikájáról szól.
