A 2023-as események – mintegy 1200 ember halála, 251 elrabolt ember és a gázai háború kitörése – máig meghatározzák Izrael politikáját, a Közel-Kelet erőviszonyait és a nemzetközi vitákat. Ez az első olyan évforduló, amikor a túszok már hazatértek, a tűzszünet pedig egy éve tart, a legfontosabb kérdések azonban megoldatlanok: ki vállal felelősséget a mulasztásokért, mi lesz Gázával, és mit hozott a térségnek az elmúlt három év.
Az események 2023. október 7-én, szombaton, helyi idő szerint 6:30 körül kezdődtek, amikor a Hamász az „Operation Al-Aqsa Flood” néven támadást indított. Legalább 4300 rakétát lőttek ki Izraelre, majd az IDF jelentése alapján mintegy 6000 gázai lépte át a határt 119 ponton: 3800 Nukhba elitkatona és 2200 civil vagy más fegyveres.
A támadás egyik legsúlyosabb helyszíne a Nova zenei fesztivál volt. Az izraeli hadsereg vizsgálata szerint itt 378 ember halt meg, 44 embert pedig elraboltak. A Nova túlélői és gyászoló hozzátartozói körébe a Times of Israel szerint mintegy 15 ezer ember tartozik. Az IDF vizsgálata azt is megállapította, hogy a környéken egyetlen katonai egységet sem tájékoztattak az eseményről.
Sokan felelősségre vonást követelnek
A támadás egyik központi kérdése az, hogyan történhetett meg. A Shin Bet, vagyis a Moszad saját vizsgálata megállapította, hogy az ügynökség „nem adott olyan figyelmeztetést, amely megakadályozhatta volna a mészárlást”. Egy izraeli jelzéselhárító tiszt 2023 júliusában figyelmeztetett a Hamász készülődésére, a felettese azonban „képzeletbeli forgatókönyvnek” nevezte, és nem foglalkozott vele.
A felelősségre vonás ügye ma az izraeli politika egyik legvitatottabb kérdése. Netanyahu elutasítja egy független állami vizsgálóbizottság felállítását azzal, hogy az a kormánnyal szemben elfogult lenne, ehelyett a parlamenti képviselők által kijelölt vizsgálatot támogat. A kritikusok szerint ezzel a vizsgált felek maguk szabnák meg a vizsgálat kereteit.
A bíróság elfogadni látszott a főügyész, Gali Baharav-Miara álláspontját, amely szerint állami bizottságra szükség van, de a döntést a következő kormánynak kell meghoznia. A Foreign Policy 1973-ra is emlékeztet: a jom kippuri háború után Golda Meir miniszterelnök és Moshe Dayan védelmi miniszter lemondott.
Gáza: egyre súlyosabb a helyzet
Gázában a háború következményei messze meghaladják az izraeli áldozatokét. A gázai egészségügyi minisztérium szerint a háború kezdete óta 74 228 palesztin halt meg és 175 188 sebesült meg, és a 2025. október 10-én életbe lépett tűzszünet óta 1445 embert ölt meg izraeli támadás. A The Conversation szerzője, Eyal Mayroz szerint a Gázában ténylegesen zajló újjáépítés elmarad a szükségestől: 2,45 milliárd dollárt ígértek hat hónapra, miközben tíz év alatt 71,4 milliárd dollárra volna szükség. A segélyek szállítása korlátozott, a téli hónapok előtt pedig sokan sátrakban és sérült épületekben élnek.
Tűzszünet, nem béke
A tűzszünet tehát nem teljes békét jelent. A források szerint a megállapodás első szakasza véget vetett a nagyszabású harcoknak és a túszok hazatérését eredményezte, a második, kényesebb szakaszról azonban, amelyben az izraeli csapatoknak vissza kellene vonulniuk, a Hamásznak pedig le kellene fegyverkeznie, nem született megállapodás.
2024 decemberében Bashar al-Assad rendszere összeomlott Szíriában, ami elvágta Iránt attól a szárazföldi folyosótól, amelyen át a Hezbollahot fegyverezte. Az amerikai–iráni konfliktus 2025–2026-ban holtpontra jutott, Irán pedig lezárta a Hormuzi-szorost az energiaszállítás előtt. Az elemzés szerint a térség főszereplői már nem döntő megoldásra, hanem az Iránnal való hosszú távú rivalizálásra számítanak. A The Jewish Independent szerint a szaúdi–izraeli normalizálás is lekerült a napirendről.
Az antiszemitizmus a világ több részén is erősödött. A The Jewish Independent szerint 13 országban több mint 80 zsinagóga elleni támadás történt. A nemzetközi figyelem Gáza felől ugyanakkor Mayroz szerint elapadt, ami szerinte azt jelenti, hogy a csendesebb időszakokban „leáll a politika, és folytatódnak a visszaélések”. Hogy mi következik, azt jelentősen befolyásolja az október 27-i izraeli választás: közvélemény-kutatások alapján Gadi Eisenkot Yashar pártja vezetheti a következő kormányt, de Eisenkot elutasítja a palesztin államiság gondolatát, így a politika lényegi elemei valószínűleg megmaradnának.
A megemlékezések közben politikai viták is zajlottak. Október 5-én az állami megemlékezésen a Herzl-hegyen Netanyahu azt mondta, hogy „nem lesz megbocsátás” a gyilkosságok felelőseinek, az egyik áldozat apja viszont közbekiáltott, és a miniszterelnököt tette felelőssé a halálesetért. Az ellenzéki vezető, Yair Lapid nem vett részt a szertartáson. Október 7-én a Nova-közösség 18:29-kor tart megemlékezést Re'imben, a Kumu pedig 21:15-kor Tel-Avivban. A Nova helyszínén a Szimhat Tóra ünnepi összejövetele miatt is vita alakult ki az áldozatok hozzátartozóival.
Három évvel a támadás után a mérleg ellentmondásos. Izrael visszakapta az elrabolt embereket, a Hamász katonai ereje és vezetősége súlyosan meggyengült, a gázai lakosság helyzete azonban továbbra is súlyos, a politikai megoldás pedig nem látszik. A mulasztások kivizsgálása a választás utánra tolódott, a régió biztonsági helyzete pedig Irán miatt továbbra is törékeny. Az évforduló ezért nem lezárás, hanem egy olyan folyamat újabb pontja, amelynek kimenetele még nyitott.
