Az olasz alsóház, a képviselőház 2026. október 8-án, csütörtökön végleg elfogadta Giorgia Meloni kormányának választási reformját. A titkos szavazáson 227 képviselő szavazott igennel és 164 nemmel, a szenátus pedig már szeptember közepén jóváhagyta a törvényt, írta a Reuters. A végleges elfogadáshoz négy parlamenti szavazásra volt szükség, a jogszabály hivatalos neve „Stabilicum”.

Az új rendszer teljesen arányos, többségi bónusszal: az a párt vagy koalíció, amely legalább 42 százalékot szerez, 70 többletmandátumot kap a képviselőházban és 35-öt a szenátusban. Ha senki sem éri el a 42 százalékot, tisztán arányos mandátumelosztás következik, ami széttöredezettséggel fenyeget. Eddig a képviselők nagyjából kétharmadát arányos listán, a többit egyéni választókerületben választották. A Unione Sarda összefoglalója júliusi összefoglalója szerint az egyéni választókerületeket megszüntetik, a bónusszal elérhető mandátumok pedig legfeljebb 220 képviselői és 113 szenátusi helyig mehetnek.

Minden pártnak és koalíciónak a választás előtt meg kell neveznie a miniszterelnök-jelöltjét. A végleges szöveg megengedi, hogy a szavazók a listákon preferált jelölteket jelöljenek meg, de egy kompromisszum szerint a lista élén álló jelöltek automatikus előnyt kapnak, így a mandátumok nagy részéről továbbra is a pártvezetések döntenek. A 10 százalékos koalíciós és 3 százalékos listaküszöb a Rosatellum óta nem változott.

Meloni szerint a szabályok a stabil kormányzást segíti:

„Aki megnyeri a választást, annak kormányoznia is kell tudnia.”

Az ellenzék szerint a törvény célja az, hogy növelje Meloni esélyeit a hatalom megtartására, és a kritikusok „Melonellumnak” nevezik. A Demokrata Párt vezetője, Elly Schlein azt mondta, hogy „bármilyen választási rendszerrel nyerni fognak”. A Demokrata Párt és az Öt Csillag Mozgalom között vita van arról, ki legyen a miniszterelnök-jelölt, ami az új szabály miatt a baloldal számára is gondot okoz.

Az elfogadást éles viták előzték meg. A Bluewin beszámolója szerint egy korábbi kísérlet júliusban a koalíción belüli átszavazások miatt elbukott, ami kínos volt a kormány számára. Riccardo Magi, a Più Europa képviselője szeptember végén éhségsztrájkba kezdett a törvény bizonyos rendelkezései ellen, az új pártokra vonatkozó aláírásgyűjtési szabályok és a digitális aláírás hiánya miatt.

Meloni részrehajló?

Az új szabályok hatásáról megoszlanak a vélemények. A Reuters szerint a reformot akkor dolgozták ki, amikor Meloni tábora vezetett a közvélemény-kutatásokban, mára azonban a koalíció a baloldal mögött áll, részben az új, szélsőjobboldali Futuro Nazionale miatt, amelyet Roberto Vannacci alapított februárban. A Bluewin szerint a kormánytábor és a baloldal egyaránt 42 százalék körül áll, a Vannacci-féle párt pedig mintegy 8 százalékon, és egy szeptember végi kalabriai időközi választáson 11 százalékot ért el. Ráadásul a Lega és a Forza Italia támogatottsága csökken.

A törvény elé még akadályok is gördülhetnek. A Bluewin szerint az Alkotmánybíróság még leállíthatja a reformot, különösen a többségi bónuszt, a szakértők pedig olyan esetjogra hivatkoznak, amely tiltja, hogy a szavazatarányokat túlzottan eltorzítsák a választás nyertesének javára. Az ellenzék már jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul. A bíróság korábban a Porcellum és az Italicum nevű választási törvényeket is részben megsemmisítette.

A reform háttere, hogy Meloni márciusban kudarcot vallott az igazságügyi reform népszavazásán, ahol a Euronews szerint a szavazók nagyjából 55 százaléka nemmel voksolt (a részvétel közel 59 százalékos volt). Meloni elismerte a vereséget, de nem mondott le. A kormány a közelmúltban ünnepelte, hogy közel négy éve van hatalmon, ami a háború utáni olasz történelem leghosszabb kormányzása.

A következő olasz parlamenti választást 2027-re várják, de a dpa szerint szóba került egy korábbi időpont is, akár a tavaszi helyhatósági választásokkal együtt.