A Reuters öt, a tárgyalásokra rálátó forrásra hivatkozó cikke szerint Jared Kushner és Kirill Dmitrijev az elmúlt hetekben Moszkvában és New Yorkban is találkozott, és ezeken a megbeszéléseken az Északi Áramlat ügye is napirenden volt. A tervezett konstrukció szerint egy amerikai befektető szerezhetne részesedést a gázvezeték-projektekben, az azonban egyelőre nem tiszzátozz, hogy az Északi Áramlat 1-ről, a 2-esről, vagy mindkettőről van szó.
Kushner 2026. február 19. óta hivatalosan az Egyesült Államok békeügyi különmegbízottja (Special Envoy for Peace Missions), Steve Witkoff mellett szolgálva ebben a tisztségben — emellett egyidejűleg saját magánalapja, az Affinity Partners alapítója és vezérigazgatója is maradt, amely 2026 tavaszán jelentős, öböl-menti befektetőktől érkező tőkét vont be; ez a kettős szerep demokrata képviselők részéről is kérdéseket vetett fel az összeférhetetlenség kapcsán. Dmitrijev 2025 februárja óta Putyin gazdasági és beruházási különmegbízottja, eközben továbbra is az orosz szuverén vagyonalap, az RDIF vezetője — ezt a posztot 2011 óta tölti be, és 2022 óta amerikai és más nyugati szankciók alatt áll.
Mindkét vezeték jelenleg amerikai és uniós szankciók alatt áll, ami önmagában akadályozná egy ilyen ügylet megkötését — ezt azonban Trump elnök enyhítheti vagy feloldhatja az amerikai oldalon. A Fehér Ház egyik tisztviselője a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy bármilyen tényleges megállapodást Oroszországnak az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Finanszírozási Társasággal (DFC) és a Pénzügyminisztériummal kellene megtárgyalnia, és annak „az amerikai adófizetőknek és cégeknek kell hasznot hoznia” — hozzátéve, hogy a közelmúltban nem folytak tárgyalások az Északi Áramlatról. Egy másik amerikai tisztviselő szerint középtávon egyébként sem valószínű tényleges megállapodás.
Mi maradt életképes a vezetékekből?
A 2022. szeptember 26-i szabotázs a négy vezetékszálból hármat helyrehozhatatlanul megrongált — az Északi Áramlat 1 mindkét szála, és az Északi Áramlat 2 egyik szála is tönkrement. Egyetlen szál, az Északi Áramlat 2 második szála maradt fizikailag sértetlen; a Kreml 2025 szeptemberében azt állította, hogy ez „azonnal újraindítható lenne”. Jogi szempontból azonban ez a szál sem üzemelhetne: az Északi Áramlat 2 sosem kapott hatósági üzemeltetési engedélyt, és Friedrich Merz német kancellár 2025 májusában megerősítette, hogy ennek az engedélynek a visszatartása továbbra is az Oroszországra irányuló nyomásgyakorlás eszköze.
Hasonló hírt már korábban is közölt a Reuters: 2025 májusában nyolc forrásra hivatkozva arról írt, hogy Washington és Moszkva az orosz gázszállítások európai helyreállításának módjait vizsgálja — akkor azonban Witkoff (nem Kushner) és Dmitrijev volt az érintett, és az RDIF akkor hivatalosan cáfolta a hírt: „jelenleg nincsenek ilyen tárgyalások”
Berlin nemet mond
A német gazdasági és energiaügyi minisztérium szóvivője szerint Németország már más beszállítókat talált magának, a vezetékek újraindításához pedig német kormányzati jóváhagyás kellene — amit Berlin nem akar megadni. A beszámolók szerint Németország és más uniós tagállamok is várhatóan ellenállnak majd egy ilyen konstrukciónak.
