Az ír elnökség azt javasolta, hogy az Unió 2028 és 2034 közötti költségvetéséből nagyjából 8 százalékot lefaragjanak, hogy közelebb vigyék egymáshoz a német vezette tábort és a többi tagállamot, írta a Politico.
A Reuters szerint a vágás 141 milliárd euró, így a keret nagyjából 1,6 billió euró lenne, ez a Bizottság eredeti javaslatából 2025-ös árakon számolt csökkentés. A Politico folyó áron 159 milliárd eurót ír. Az összeg így is körülbelül 30 százalékkal haladná meg a jelenlegi, 2021–2027-es költségvetést.
Friedrich Merz német kancellár azonnal reagált: „Még messze vagyunk a megállapodástól. Az új javaslat összege nem alapja a megegyezésnek. Az uniós költségvetésnek megfizethetőnek kell lennie azok számára, akik a finanszírozás legnagyobb terhét viselik” – írta közleményében. Németország a közös költségvetés nagyjából egynegyedét fizeti.
Takarékos államok vs kohéziós erők
Németország hat „takarékos” tagállam csoportját vezeti: Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország és Ausztria tartozik még hozzájuk, ők együtt az uniós költségvetés mintegy 40 százalékát finanszírozzák. A hat ország szeptember 29-én levélben „több száz milliárd euró” lefaragását kérte az ír kormánytól, a legtöbbjük szerint pedig az ír javaslat nem elég mély.
Jessica Rosencrantz svéd európai ügyi miniszter az X-en „elképesztően megfizethetetlen növekedésnek” nevezte a tárgyalási dokumentumot, az úgynevezett negoboxot, mert a teljes összeg így is magasabb lenne a jelenlegi költségvetésnél. Claudia Bauer osztrák európai ügyi miniszter szerint a javaslat „mérföldekre van az osztrák igentől”. Eelco Heinen holland pénzügyminiszter azt mondta, hogy „ebben a tempóban nem lesz megállapodás az év végéig”.
A javaslat a mezőgazdasági és a regionális kifizetéseket nem érintette: az írek a vágásokat a versenyképességre, a védelemre és a fejlesztési segélyekre összpontosították. A Reuters szerint a regionális fejlesztés, a mezőgazdaság és a halászat kerete 3 százalékkal, a versenyképességre és biztonságra szánt összeg 13 százalékkal csökkenne, az új bevételekből pedig mintegy 55 milliárd euró jönne (vámok, a szén-dioxid-kvóták árbevételének egy része és a nagyvállalatok éves hozzájárulása).
Az Unió két táborra szakadt. A „takarékos” országok általános vágásokat sürgetnek, a 17 országot tömörítő „Kohéziós barátok” csoport pedig a gazdák támogatásait és a regionális kifizetéseket védi, amelyek együtt a költségvetés közel felét teszik ki. A csoport kevésbé élesen reagált: Francesco Lollobrigida olasz mezőgazdasági miniszter szerint „kitűnő kiindulópont, hogy visszaszerezték a pénzt a közös agrárpolitikára, de még nem elégedettek”. Ignacy Niemczycki lengyel európai ügyi miniszter üdvözölte, hogy országa „továbbra is a legnagyobb juttatást kapja”, de úgy ítélte meg, hogy a költségvetés teljes méretének változása „nem felel meg az EU ambícióinak”.
A tét nagy: a tagállamok szeretnének az év végéig megegyezni, mielőtt a 2027-es francia, olasz és lengyel választások veszélyeztetnék a tárgyalásokat. A költségvetést mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia. Az Európai Parlament a Reuters szerint a Bizottság 2 billió eurós javaslatánál 10 százalékkal nagyobb keretet szeretne, és nem fogadná el az ír tervet. Az ír kormány az RTÉ szerint a megállapodást az elnökség végéig, decemberig szeretné elérni. A javaslatot az uniós vezetők a csütörtöki és pénteki (október 15–16-i) brüsszeli csúcson tárgyalják.
