Donald Trump amerikai elnök október 11-én, vasárnap a Truth Social-on bejelentette, hogy Oroszország és Ukrajna között „azonnali hatállyal energetikai tűzszünet” lépett életbe. „Azonnali hatállyal ENERGETIKAI TŰZSZÜNET van az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban” – írta Trump, hozzátéve, hogy a megállapodásba mindkét fél beleegyezett.
Sem Ukrajna, sem Oroszország nem erősítette meg azonnal a megállapodás feltételeit. A NewsNation szerint sem Kijev, sem a Kreml nem erősítette meg formálisan a tűzszünet feltételeit, az ellenőrzési mechanizmust vagy a kezdő időpontot. A Kreml az Euronews szerint nem adott ki azonnali hivatalos közleményt.
Szerinte az elmúlt héten 196 orosz csapás érte az ukrán villamosenergia-szektort, további 20 az olaj- és gázinfrastruktúrát, ezekben 153 civil halt meg.
Adok-kapok Trump és Zelenszkij között
A bejelentés több napos feszültség után érkezett. Trump Zelenszkijt tette felelőssé a magas dízelárakért, és – a NewsNation szerint – úgy fogalmazott, hogy „ideje, hogy Ukrajna új elnököt kapjon”. Zelensky erre azt mondta, hogy a vezetőről az ukrán választók döntenek, és azt javasolta, hogy ha Washington háborús választásokat akar, nyomást kell gyakorolnia Moszkvára egy 60 napos tűzszünetért, hogy a szavazás biztonságosan lebonyolítható legyen.
Az amerikai pénzügyminisztérium közben ideiglenesen általános engedélyt adott ki az orosz dízellel kapcsolatos tranzakciókra, amely 2027 áprilisáig érvényes. A kormányzat szerint ez a november 3-i félidős választás előtt csökkenti az üzemanyagköltségeket. Zelenszkij bírálta a lépést, az ukrán tisztviselők pedig ellenkező hatásúnak nevezték az időzítését, mert a miami békekonzultációk idején történt.
Moszkva álláspontja eddig megosztott volt. Dmitrij Peszkov, a Kreml-szóvivője október 8-án azt mondta, hogy Oroszország szerint nincs értelme szektorális tűzszünetről tárgyalni, a kijevi javaslatról pedig azt mondta:
„Tűzszünet egy olyan területen, amely Kijev Achilles-sarka.”
A Kyiv Independent október 9-i beszámolója szerint azonban az orosz tisztviselők négyszemközt jelezték, hogy hajlandók megfontolni az elképzelést, de szankciókönnyítéshez és a Fekete-tengeri tűzszünethez kötnék. Kirill Dmitriev orosz különmegbízott két szeptemberi amerikai látogatása során közölte ezt Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottakkal.
A Kyiv Independent szerint Kijev attól is tart, hogy Oroszország húzza a tárgyalásokat, és közben tovább támadja az ukrán energiahálózatot. Egy ukrán tisztviselő úgy fogalmazott, hogy minden tárgyalási kör után Moszkva újabb követelésekkel áll elő. Kijev azt hangsúlyozza, hogy az energetikai csapások leállításának viszonosnak kell lennie, és Oroszország nem kaphat gazdasági előnyt azért, hogy szünetet tart. Az október 8-i orosz támadás Kijevben széles körű áramkimaradást okozott.
Az „energetikai tűzszünet” bejelentése nem előzmény nélküli. Az NBC News szerint Trump szeptember 14-én is azt közölte, hogy Oroszország és Ukrajna megegyezett az energetikai infrastruktúra elleni csapások leállításában, de a támadások folytatódtak: Oroszország mintegy 200 drónt indított Ukrajna ellen, energetikai és kikötői létesítményeket találva el, Ukrajna pedig a szizrani olajfinomítót és más célpontokat támadott. A Kreml akkor „nagyon jó ötletnek” nevezte a javaslatot, de megállapodásként nem erősítette meg, Zelensky pedig azt mondta, hogy nem bízik a Kremlben.
Hogy a mostani bejelentés mást hoz-e, azt egyelőre nem lehet tudni. A tűzszünet időtartama, a hatálya és az ellenőrzése nem ismert, a két fél nyilatkozata pedig hiányzik. Ukrán tisztviselők szerint Trump a félidős választások előtt látványos eredményt szeretne felmutatni az ukrajnai ügyben, a tét pedig a tél közeledtével egyre nagyobb: az energiahálózat támadása a lakosság életét veszélyezteti.
