Putyin a fórum plenáris megnyitója után állt a sajtó elé Szentpéterváron, ahol elsőként az ukrán-orosz béketárgyalások esetleges felújításáról kérdezték. Az orosz elnök közölte: egy ilyen lépés a szeptember 18-20. között lezajlott orosz Állami Duma-választás előtt aligha volt lehetséges, a szavazás lezárása után azonban készek lennénk felújítani ezeket a kapcsolatokat.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva most alaposan átgondolja, milyen lépéseket kell tennie, és a tárgyalási folyamat felújításáról szóló döntést is kizárólag Oroszország érdekei alapján hozzák meg. Szó szerinti idézete az orosz TASS hírügynökség szerint így hangzott:
Az úgynevezett megbékélés és a tárgyalások felújítására tett javaslat — igen, mindez az asztalon van, mindez lehetséges. De mindazok után, amit tettek, alaposan meg fogjuk gondolni, milyen lépéseket kell tennünk ezzel kapcsolatban.
A választás éjszakája és a vitatott részletek
Az elnök az óvatosságot azzal indokolta, hogy a Duma-választás fő szavazási napjának éjszakáján, szeptember 19-20-án — állítása szerint — több mint 1600 drón lépett be a moszkvai térségbe. Korábban Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester is elmondta, hogy szeptember 20-án Ukrajna a háború eddigi egyik legnagyobb dróntámadását indította Moszkva ellen, amelyben orosz hivatalos adatok szerint legalább hárman meghaltak, húszan megsérültek, és tűz ütött ki egy moszkvai olajfinomítónál.
Putyin most arról is beszélt, hogy a támadás során szavazóhelyiségeket is célzott találat ért és egy iskolát „gyakorlatilag megsemmisítettek”. Választási bizottsági elnökök otthonait is támadás érte.
Az orosz elnök reagált Kijev energetikai létesítmények és a Fekete-tenger támadására vonatkozó tűzszüneti javaslatra is. Putyin állítása szerint minden esetben Ukrajna volt az, amelyik az eszkalációt kezdeményezte ezeken a területeken. Zelenszkij ezt a vádat nyilvánosan is elutasította.
„Nem készülünk háborúra Európával”
A sajtótájékoztatón szóba került az a nyugati politikai körökben időről időre felmerülő aggodalom is, hogy Oroszország Ukrajna után Európa más országai ellen is katonai lépéseket tervezhet. Putyin ezt határozottan elutasította:
Nem készülünk semmilyen harci cselekményre Európával. Nincsenek ilyen terveink
— mondta, hozzátéve, hogy egy ilyen lépésnek szerinte nincs indítéka és nincs alapja.
Ezzel egy időben azzal vádolta „Európa agresszív köreit”, hogy Ukrajnát ágyútöltelékként próbálják felhasználni Oroszország fejlődésének korlátozására, és hogy a feszültséget szerinte maguk az európai országok fokozzák. Az orosz elnök szerint az orosz-amerikai gazdasági kapcsolatok eközben „gyakorlatilag nullára csökkentek”, jóllehet mindkét ország a világgazdaság meghatározó szereplője marad.
„A cirkusz elment, a bohócok maradtak”
Putyin külön reagált Martin Herem észt védelmi miniszter — aki 2026. szeptember 16-án lépett hivatalba, korábban 2018 és 2024 között az észt honvédség parancsnoka volt — korábbi kijelentéseire, amelyek szerint Észtország egyedül is képes lenne szembeszállni Oroszországgal, egy esetleges orosz határátlépés esetén pedig „mindannyiukat megölnék”. Az orosz elnök egy orosz szólással válaszolt:
„A cirkusz elment, a bohócok maradtak.” Emellett politikai bohóckodásnak, provokációnak nevezte a kijelentéseket.
A hátérben: folytatódó harcok és diplomáciai egyeztetések
A nyilatkozatok napjaiban a diplomáciai csatorna sem állt le teljesen: hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok egy orosz-ukrán-amerikai háromoldalú találkozót javasolt az Egyesült Arab Emírségekben, amelynek pontos időpontjára és helyszínére Zelenszkij még amerikai megerősítést várt. Ezzel párhuzamosan Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésén azzal vádolta Európát, hogy mindent megtesz a béketárgyalások meghiúsítására, miközben — állítása szerint — Oroszország a háborús céljait mindenképpen eléri.
A szavak szintjén zajló, a tárgyalások lehetőségét fenntartó retorika mellett a fronton eközben nem csillapodtak a harcok: csak szeptember 26-án orosz és ukrán csapások összesen legalább tíz ember halálát okozták — négyet Ukrajnában, Zaporizzsja és Szumi megyékben, hatot Oroszországban és a megszállt területeken, köztük Krasznodarban és két olajfinomítónál Permben és Novosahtyinszkban.
