Petr Pavel cseh államfő egy interjúban úgy fogalmazott: „Putyin elnök nem ismeri el tekintélyként az Európai Uniót” — szavai szerint az orosz vezető nem hajlandó sem Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, sem Kaja Kallas uniós külügyi főképviselővel, sem Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalni. Pavel szerint ezért „egy olyan személyt vagy embercsoportot kellene azonosítani, aki Európa nevében szólalhat meg” — nem feltétlenül uniós vagy NATO-tisztviselőről van szó, hanem olyasvalakiről, akiben a tagállamok megbíznak. David Lidington, a londoni RUSI agytröszt munkatársa hasonlóan fogalmazott: „bármennyire is nehezemre esik kimondani, szerintem jó lenne, ha lenne valamilyen csatornánk Putyinhoz” — akkor is, ha az rövid távon nem hoz áttörést.
Kik jöhetnek szóba?
A Politico több, névtelenséget kérő uniós diplomatát idéz, akik különböző jelölteket mérlegelnek. Alexander Stubb finn államfő mellett szól, hogy ő rendelkezik a legjobb kapcsolatokkal Donald Trump amerikai elnökkel az uniós vezetők közül, és Finnországnak évtizedes tapasztalata van az Oroszországgal való kapcsolattartásban — az egyik diplomata szerint egyelőre „ő az egyetlen, aki önként jelentkezett” a szerepre.
Kallas esetében ugyanez a kifogás merül fel, miután nyíltan bírálta Trumpot — erről egy korábbi cikkünkben, az október 15-i Euronews-interjúja kapcsán is írtunk. A Bizottság és a Tanács elnökének kabinetfőnökei — Bjoern Seibert, illetve Pedro Lourtie — a tervek szerint részt vennének az előkészítő egyeztetéseken, folyamatosan tájékoztatva a tagállamokat. Egy diplomata ugyanakkor arra figyelmeztetett: „nem jelenhetünk meg két-három emberrel, akik mind az EU nevében beszélnek” — a döntésnek azon kell alapulnia, ki tudja a legtöbb hozzáadott értéket nyújtani, nem a személyes presztízsen. Paula Pinho, a Bizottság szóvivője mindössze annyit közölt: „nagyon fontos, hogy ott üljünk az asztalnál”.
Az, hogy ki képviselhetné Európát egy esetleges Putyin-tárgyaláson, már hónapok óta napirenden van. Május végén a Politico által közölt lista olyan korábbi jelölteket sorolt fel, mint Angela Merkel volt német kancellár, Kaja Kallas, Alexander Stubb és Mario Draghi volt olasz miniszterelnök, majd ezt bővítették ki Costa, Sauli Niinistö volt finn elnök és Jean-Claude Juncker volt Bizottság-elnök nevével.
Stubb akkor úgy fogalmazott, kérés esetén vállalná a szerepet: „ez valószínűleg egy olyan kérdés, amire nem lehet nemmel válaszolni”. Júniusban a Bloomberg arról számolt be, hogy Costa egyik munkatársa két telefonbeszélgetést folytatott egy Putyinhoz közel álló magas rangú orosz tisztviselővel, a későbbi érdemi tárgyalások előkészítése céljából — ezt egy névtelen uniós tisztviselő is megerősítette, miközben Costa hivatala nem kívánt nyilatkozni.
Zelenszkij kér, az EU bírál, Oroszország figyel
A vita felerősödése egybeesik azzal, hogy október 16-án, egy brüsszeli EU-csúcson Zelenszkij ukrán elnök legalább 70 milliárd euró további támogatást kért a szövetségesektől a 2027-es évre. Kallas ezekben a napokban, egy Euronewsnak adott interjúban — amelyről egy korábbi cikkünkben már írtunk — azt fejtegette, hogy Oroszország stratégiai hibát követ el azzal, hogy a 2025 augusztusi alaszkai csúcs óta Európát megkerülve, kizárólag Washingtonnal próbál megállapodni Ukrajna sorsáról — ez a felvetés közvetlen előzménye annak, amiért most egyre többen szorgalmazzák, hogy Európának is legyen egy, konkrét arccal rendelkező tárgyalója a Kremlhez.
