Franciaországban néhány hét alatt diáktiltakozásból országos zavargás lett: szombaton, október 17-én legalább 2400 embert vettek őrizetbe, Limoges 19. századi városházája csaknem teljesen leégett, a boltok kifosztása pedig több száz üzletet érintett. A kormány válságüléseket tartott, Emmanuel Macron pedig televíziós beszédben ígért elszámoltatást, miközben a demonstrálók már újabb tüntetési napokat hirdettek meg.
Hogyan indult a mozgalom?
Az Al Jazeera arról írt, hogy a mozgalom szeptember közepén egy Párizs melletti, Créteil-i gimnáziumban indult, a romos épületek, a zsúfolt osztálytermek, a tanárhiány és az oktatási problémák miatt. A Time arról számolt be, hogy az iskolai blokádok szeptemberben kezdődtek az alulfinanszírozott gimnáziumokban, a mozgalom pedig október 6-án vált országossá, amikor több mint 250 ezren vonultak utcára tanárokkal, szülőkkel és szakszervezeti aktivistákkal.
A Time arról is beszámol, hogy a követelések az iskolák finanszírozásától a megélhetési költségeken át az üzemanyagárakig terjedtek. Az üzemanyag a lap szerint az iráni háború és a Hormuzi-szoros zavarai után drágult meg. A szervezők a diákok mellett gazdákat, tűzoltókat, munkásokat, tanárokat, egészségügyi dolgozókat, klímaaktivistákat, munkásnegyedek lakóit és nyugdíjasokat sorolták a koalícióba, egyes tüntetők pedig a 2018-as sárgamellényes mozgalmat is felélesztették.
Mi történt szombaton?
Az AP azt írta, hogy a hatóságok mintegy 550 ezer, a szervezők 800 ezer embert számoltak a szombati tüntetéseken. A tömegek többsége békésen vonult, az erőszak azonban elszórt helyeken, a fő menetektől távol robbant ki, és az NBC News írása szerint a hatóságok maguk is úgy fogalmaztak: „elvesztették az irányítást” a nagyobb városokban. Fosztogatás volt Párizsban, Marseille-ben, Lyonban és Bordeaux-ban. Lyonban a turisztikai irodát, Bordeaux-ban a prefektus rezidenciáját dúlták fel.
Az AP arról számolt be, hogy egy 17 éves lány elvesztette az egyik szemét Mulhouse-ban, egy fiatal tüntető pedig a kezét Saint-Étienne-ben. A párizsi rendőrség közölte, hogy egy ember szívrohamban meghalt, az ügyben az ügyészség vizsgálódik. A miniszterelnök ugyanakkor úgy fogalmazott: „Az erőszakos jelenetek és a súlyos károk ellenére senki sem halt meg, és ez csoda.”
Hogyan reagált a kormány?
Macron vasárnap, október 18-án televíziós beszédben a közvélemény „haragját” és „szégyenét” fejezte ki, és azt mondta: „azokat, akik le akarták dönteni a Köztársaságot, felelősségre vonják”. Az AP azt írta, hogy az „ultrabaloldali csoportokat” hibáztatta, amelyekhez „számos bűnöző” csatlakozott, és közölte, hogy a prefektusok a polgármesterekkel együttműködve megvédhetik a középületeket, szükség esetén a tüntetések megtiltásával. Macron nem hirdetett rendkívüli állapotot, ahogy azt egyes jobboldali politikusok követelték.
A kormány alapot tervez a károsult boltok megsegítésére, Lecornu pedig lehetővé tette, hogy a polgármesterek „részleges kijárási tilalmat” rendeljenek el. Párizsban két övezetben éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, Marseille ideiglenesen betiltott minden gyűlést.
Politikai tét: kit hibáztatnak a szereplők?
Lecornu az „ultrabaloldali” hálózatot hibáztatta, Jean-Luc Mélenchon, a Engedetlen Franciaország (LFI) vezetője viszont elutasította ezt, és azt mondta, a tüntetések annak a következményei, hogy Macron tíz év alatt szétzilálta az államot és a közszolgáltatásokat. Az AP azt írta, hogy Marine Le Pen a kormányt „kimerültnek” és tehetetlennek nevezte. Donald Trump a Truth Social-on azt írta: „Franciaország ég!”, és a tüntetéseket a bevándorlással hozta összefüggésbe, miközben a francia hatóságok nem kötötték a bevándorlókat a zavargásokhoz.
A zavargások nagyjából fél évvel a 2027-es elnökválasztás előtt zajlanak, és a francia államadósság Macron két elnöki ciklusa alatt rekordot, nagyjából 4000 milliárd dollárt ért el, a francia állampapírok pedig a hétvége után estek. Antonio Fatas, az Insead közgazdásza szerint alacsony a növekedés, a pénzügyi piacok pedig úgy látják, hogy a kormány nem uralja a helyzetet.
Mi jön ezután?
A France 24 összefoglalója szerint a következő napokban több dátum is szerepel a naptárban: október 22-én a középiskolások koordinációja iskolai kivonulásra hív, október 24-én, szombaton a Sárgamellényesek az „acte II”-t, vagyis a második felvonást hirdette meg, és október 31-re is újabb akciókat jelentett be. November 5-én az intersyndicale, vagyis a CFDT, a CGT, az FO, az Unsa és az FSU nagy sztrájkot és tüntetést szervez a bérekért, a közszolgáltatásokért, a foglalkoztatásért és az iparért.
Sophie Binet, a CGT vezetője a France 24 tudósításában „megdöbbentőnek” nevezte, hogy a sajtó csak a károkról beszél. A Sárgamellényesek Macron beszédét „üres beszédnek” minősítette, és azt kérték, hogy az Élysée-palotában fogadják a megmozdulásban részt vevő ágazatok képviselőit.
Európai környezet
Franciaország nem az egyetlen ország, ahol tüntetések zajlottak: Olaszországban a békés felvonulásokat Torinóban, Bolognában és Milánóban zavargások követték, Milánóban 271 embert vettek őrizetbe, többségük kiskorú, és 14 biztonsági őr megsérült. Spanyolországban sztrájkolnak a madridi tanárok, Portugáliában lakhatási tüntetések vannak, Albániában a diákok vezette tüntetések a hatodik napjukat érték el, és a tiltakozók Edi Rama miniszterelnök lemondását követelik. Az AP azt írta, hogy az egyes országokban a közös motívum az emelkedő üzemanyagár, az iskolák helyzete, a közszolgáltatások romlása és a lakhatási válság.
