James Uthmeier floridai legfőbb ügyész sajtótájékoztatón, a Florida International University-n jelentette be, hogy egy Miami-Dade megyei bíró október 16-án aláírta Raúl Castro elleni, floridai állami szintű elfogatóparancsát. A vád gyilkosság elkövetésére irányuló összeesküvés. A vádirat szerint kubai ügynökök repülési adatokat továbbítottak, és megfigyelték a Key West-i amerikai haditengerészeti támaszpontot, mielőtt az 1996-os lelövésre sor került volna. A parancs óvadék nélküli, és bár Florida nem indít műveletet Castro kubai letartóztatására, jogalapot teremt egy teljes kiadatási kérelemhez, ha a volt kubai vezetőt valaha máshol elfogják.
Az előzmény: a 2026 májusi szövetségi vádemelés
A mostani, állami szintű lépés egy korább jogi eljárásra épül. 2026. április 23-án egy miami-i esküdtszék titkos vádat emelt Raúl Castro ellen, amelyet május 20-án, a kubai függetlenség napján hoztak nyilvánosságra a Freedom Tower-nél Miamiban — a bejelentést Todd Blanche, akkor megbízott amerikai főügyész tette. A szövetségi vádirat amerikai állampolgárok megölésére irányuló összeesküvéssel, két rendbeli légijármű-megsemmisítéssel és négy rendbeli gyilkossággal vádolja Castrót — ugyanazért az 1996-os esetért, amelyben egy kubai vadászgép az nemzetközi légtérben lelőtt két „Brothers to the Rescue” repülőgépet, megölve mind a négy fedélzeten tartózkodót. A szövetségi ügyben további öt egykori kubai katonai tisztviselő is vádlott, köztük az egyik, a lelövést állítólag végrehajtó vadászpilóta. Blanche akkor már egy szövetségi elfogatóparancs létezéséről is beszélt, de nem közölte, kérnek-e kiadatást, vagy terveznek-e egy, a Nicolás Maduro 2026 januári elfogásához hasonló műveletet.
Kubai reakciók
Díaz-Canel kubai elnök a májusi szövetségi vádemelésre reagálva Raúl Castrót „hősnek” és „államférfinak” nevezte, magát a vádemelést pedig „politikai manővernek, minden jogalapot nélkülözőnek” minősítette. Fontos hangsúlyozni: a cikk írásának időpontjáig nem áll rendelkezésre kubai kormányzati reakció kifejezetten az október 19-i, állami szintű elfogatóparancsra — ez a bejelentés frissessége miatt várható, és a májusi nyilatkozat nem tekinthető az októberi fejleményre adott válasznak.
Jogi szakértők szerint rendkívül valószínűtlen, hogy Raúl Castrót valaha ténylegesen letartóztatják vagy kiadják — Kuba nem adná ki korábbi vezetőjét az Egyesült Államoknak. A lépést elemzők inkább szimbolikus és politikai, semmint ténylegesen eljárásjogi jelentőségűnek tartják, amely egyszerre szolgál büntetőjogi és diplomáciai célt a Trump-kormányzat Kubával szembeni, 2026 folyamán fokozatosan szigorodó szankciós politikájának részeként.
