A beszélgetés Helsinkiből zajlott, és körülbelül másfél óráig tartott. A finn elnöki hivatal közleménye alapján a két vezető az október 20-i oslói találkozójuk után, Ukrajnával egyeztetve kezdeményezte a hívást, és saját országaik vezetőjeként, nem Európa nevében beszélt. A közlemény hangsúlyozta: mindketten Oroszországgal határos ország vezetői, ezért közös érdekük a stabilitás és a kiszámíthatóság a Balti-tenger térségében és az északi sarkvidéken.
Stubb a beszélgetést „őszintének és érdemlegesnek” nevezte, és azt mondta: „A háború befejezése közvetlen megbeszélést igényel.” Støre a harcok visszaszorításának fontosságát hangsúlyozta. Finnország és Norvégia közölte, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, és szerinte a tárgyalásokat újra kell indítani.
A Kreml közleménye szerint a felek a Putyin és Steve Witkoff október 21-i szentpétervári találkozója, valamint Stubb és Støre oslói egyeztetései fényében tekintették át az ukrajnai helyzetet. Üdvözölték az orosz–ukrán–amerikai háromoldalú tárgyalások folytatásáról szóló megállapodást, amelyet Abu-Dzabiban november elejére–közepére terveznek.
Putyin arról is tájékoztatta a két vezetőt, hogy amerikai közvetítéssel humanitárius művelet zajlik az Oleshky (oroszul Alyoshki) környékén, és ennek lehetővé tételére ideiglenes tűzszünetet vezettek be a herszoni frontszakaszon. A Reuters tudósítását átvevő ABC arról írt, hogy a helyi tűzszünet kedden lépett életbe, később meghosszabbították, és humanitárius folyosót tesz lehetővé. A három vezető megállapodott abban, hogy a jövőben is közvetlen telefonkapcsolatban maradnak.
Egyeztetés és kritika
Zelenszkijt a hívás után mintegy félórás beszámoló során tájékoztatták, Stubb pedig azt is közölte, hogy a legfontosabb szövetségeseket előre informálták a hívásról – számolt be az Ukrajinszka Pravda. Zelenszkij megköszönte a két vezetőnek a diplomáciai támogatást, és azt mondta, hogy valódi lépésekre van szükség az ukrán energetikai infrastruktúrával kapcsolatban, mert „Oroszországnak abba kell hagynia a háború elhúzását”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök kijelentette, hogy „nagyon szkeptikus”, és úgy vélte, hogy a hívást nem egyeztették a többi európai partnerrel. Úgy látja, nincs jele annak, hogy Oroszország békét akarna Európával. Støre azt válaszolta, hogy a partnereket előre tájékoztatták és utólag beszámoltak nekik, emellett hangsúlyozta, hogy a határos országoknak közvetlenül kell tudniuk kommunikálni Moszkvával, az Egyesült Államok pedig nem lehet az egyetlen csatorna az orosz vezetőhöz – írta a DPA. Olasz kormányzati források a DPA szerint arra hívták fel a figyelmet, hogy Európa még nem döntötte el, ki képviselje az érdekeit a béketárgyalásokon. Erről korábban külön cikkben is írtunk.
A Moscow Times arról számolt be, hogy ez volt az első hívás egy ukrajnai szövetséges európai vezetőtől, azóta, hogy Emmanuel Macron 2025. júliusában Putyinnal egyeztetett. A Moscow Times szerint a Kreml készen áll az amerikai közvetítésű abu-dzabi tárgyalások folytatására, de konkrét időpontot még nem tűztek ki.
