A Genfi Székhelyű Emberi Jogi Tanács által felhatalmazott független vizsgálóbizottság jelentése szerint az ukrán energetikai infrastruktúra elleni tudatos csapások miatt emberek milliói maradtak áram és fűtés nélkül a fagyos hőmérsékletben. A dokumentum arra is rámutatott, hogy Oroszország a nemzetközi jogot megsértve, tévesztéssel vagy kényszerítéssel toborzott férfiakat 29 országból a fegyveres erőihez, hogy Ukrajnában harcoljanak.

A 18 és 60 év közötti személyek túlnyomórészt kiszolgáltatott és marginális közösségekből, rossz gazdasági háttérrel és alacsony iskolai végzettséggel érkeztek. Az ENSZ-közgyűlés emberi jogi bizottságának bemutatott jelentés az első olyan vizsgálat, amely az energetikai létesítmények elleni nagyszabású támadások hatásaira fókuszál.

Az áramkimaradások miatt a civilek a fagyos téli sötétségben szenvedtek, az idősek nem tudták használni a lifteket a rakéta- és dróntámadások elől való meneküléshez, a kórházakban pedig a betegek életben tartásához szükséges kritikus eszközök maradtak áram nélkül.

Erik Mose, a bizottság elnöke videón nyilatkozva egy ENSZ-sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a támadások azért minősülnek háborús bűncselekménynek, mert szándékosan polgári tárgyak ellen irányultak, az emberiség elleni bűncselekmény kategóriáját pedig a civileknek okozott nagy szenvedés miatt merítik ki.

A korábbi norvég bíróként tevékenykedő Mose hozzátette, hogy a közeledő téli időszakban fokozódó támadások komoly aggodalmakat vetnek fel a civileket fenyegető veszélyek miatt. A vizsgálatot készítők Kijevből és nyolc másik régióból származó 255 ukrán lakos – valamint kormányzati tisztségviselők, orvosok és civil szervezetek – beszámolóira támaszkodtak. Mose tájékoztatása szerint az orosz fél nem reagált a megkeresésekre.