Vasárnap, október 25-én hajnali 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat: véget ér a nyári időszámítás, és újra a téli, a közép-európai idő (CET) lép életbe. Az átállás után a nap korábban kel és nyugszik: Budapesten a napnyugta szombaton még 17:41-kor volt, hétfőn már nagyjából 16:37-kor lesz. Az uniós döntéshozók az átállás eltörléséről még mindig nem tudtak megegyezni.

Mikor és hogyan állítsuk vissza az órát?

Az átállás szombatról vasárnapra virradó éjszaka, hajnali 3 órakor történik, ekkor az órákat 2-re kell visszaállítani. Ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk. Az okostelefonok, számítógépek és a legtöbb okoseszköz magától átáll, a hagyományos órákat, valamint a sütők és az autók óráit kézzel kell átállítani. A következő átállás a hatályos szabály szerint március utolsó vasárnapján, 2027. március 28-án lesz.

Nem mindenhol ugyanakkor változik az óra: az Egyesült Királyság és Portugália az Euronews beszámolója alapján helyi idő szerint egy órával korábban állítja vissza az órát, mint a kontinentális Európa, mert az átállás Európa-szerte ugyanabban a pillanatban, 1:00 UTC-kor történik. Az Egyesült Államokban csak november 1-jén ér véget a nyári időszámítás, így egy hétig más lesz az időeltolódás az amerikai keleti part és Európa között. Marokkó, Thaiföld, Japán, Argentína és Dél-Afrika nem állít át órát – írta az Euronews.

A szombati, még nyári időszámítás szerinti napkelte 7:15-kor, a napnyugta 17:41-kor volt. Hétfőn, már téli időszámításban a nap nagyjából 6:18-kor kel, és 16:37-kor nyugszik. A nappal így nagyjából 10 óra 26 percről 10 óra 19 percre rövidül, vagyis napról napra körülbelül három és fél perccel lesz rövidebb.

Ez azt jelenti, hogy reggel egy órával korábban világosodik, délután viszont nagyjából egy órával korábban sötétedik: aki 17 órakor ér haza a munkából, hétfőtől már a naplemente után teszi. A napnyugta a téli napfordulóig korábbra esik majd: Budapesten december közepén már 16 óra előtt lenyugszik a nap.

Miért nem szűnt meg még mindig az óraátállítás?

Az Európai Parlament 2019-ben 410:192 arányban szavazta meg a Bizottság javaslatát az átállás eltörlésére, a szabályozás pedig eredetileg 2021-től lépett volna életbe. A 2018-as uniós konzultáción 4,6 millió válaszadó közül 84 százalék támogatta az átállás megszüntetését – írta az NL Times. A törvény azóta elakadt, mert a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon-e állandó, a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború pedi háttérbe szorította az erről szóló döntést.

A Bizottság a tervek szerint 2026 vége előtt befejezi az átállás megszüntetésének hatásvizsgálatát, egyetlen tagállam sem jelentette be hivatalosan, hogy melyik időt választaná állandónak

– írta a holland lap. Az Euronews viszont úgy értékelt, hogy a rendszer a közeljövőben nem szűnik meg.

Óraátállítás: valóban káros az egészségre?

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök 2025 októberében azt mondta, hogy a rendszer alig takarít meg energiát, az egészségre viszont káros. A nyári időszámítást Franciaország 1976-ban az olajválság idején vezette be energiamegtakarítás céljából, Nyugat-Németország és más uniós államok 1980-ban követték, hogy összehangolják az időt. Az energiamegtakarítás indoklását ma már széles körben elavultnak tartják.

Az NL Times arról számolt be, hogy a holland Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet, az RIVM 2019-es áttekintése szerint az állandó téli időszámítás kedvezőbb lenne az egészségnek, az állandó nyári időszámítás pedig kevésbé hasznos. A kutatás az átállást a rosszabb alvással és a tavaszi átállás utáni szívinfarktusok számának emelkedésével hozta összefüggésbe. A vizsgálatok többsége más országokból származott.

Az óraátállításról korábbi elemzésünkben is írtunk.