Október 23-án Isztambulban tartotta meg első kiterjesztett csúcstalálkozóját az R4-csoport (Törökország, Egyiptom, Pakisztán és Szaúd-Arábia) az európai E3-as blokkal (Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság) és Olaszországgal kiegészülve. A találkozó célja a közel-keleti válság megoldása.

A Hakan Fidan török külügyminiszter vezette diplomáciai egyeztetés hátterében a 2026-os év súlyos regionális válságai – elsősorban az Izrael, az Egyesült Államok és Irán közötti fegyveres konfliktusok, valamint a globális kereskedelmet bénító tengeri blokádok – állnak.

A felek által kiadott hivatalos közlemény rávilágít arra, hogy a résztvevők egységesen sürgetik a diplomáciai párbeszédet és a további eszkaláció megakadályozását a Hormuzi-szorosban, a Báb el-Mandebnél, valamint a Fekete-tengeren. A tengeri útvonalak biztonsága nem csupán gazdasági kérdés: a hútik által Szaúd-Arábia és Jemen ellen intézett támadások, valamint a globális energiakereskedelmet veszélyeztető katonai incidensek olyan rendszerszintű kihívást jelentnek, amelyet az érintett államok már nem képesek külön-külön kezelni.

Közel-keleti válság: új csatorna a megoldáshoz

A mostani isztambuli találkozó geopolitikai jelentőségét az adja, hogy a globális Dél meghatározó regionális szereplői (az R4) és a tradicionális nyugati hatalmak közvetlen párbeszédet kezdeményeznek. Mivel a perzsa-öbölbeli háborús események, a szíriai és libanoni frontok, valamint a palesztin konfliktus rendezése elakadt a hagyományos nemzetközi fórumokon, az R4-E3 formátum egyfajta alternatív krízismenedzsment-csatornaként szolgálhat a jövőben.

A tárgyalások során kiemelt figyelmet kapott a kétállami megoldás szükségessége az izraeli-palesztin konfliktusban, amely a muszlim világ számára továbbra is alapvető stabilitási kérdés. Emellett a felek elkötelezték magukat a regionális kereskedelmi láncok védelme és a gazdasági tovagyűrűző hatások csillapítása mellett, válaszul az utóbbi hónapokban eszkalálódott energiaválságra és inflációs nyomásra.

A résztvevő külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy ezt a párbeszédsorozatot a jövőben is fenntartják, ami azt jelzi, hogy Törökország vezetésével egy új, regionális tulajdonosi elvű biztonsági architektúra körvonalazódik. Hogy ez a formátum képes lesz-e kézzelfogható tűzszüneti eredményeket felmutatni a fegyverropogástól hangos Közel-Keleten, nagymértékben függ attól, hogy a nyugati és a regionális hatalmak képesek-e összehangolni érdekeiket az Irán körüli patthelyzetben.