A Nature Health című folyóiratban megjelenő tanulmány szerint idén nyáron 50 391 ember halt meg a hőség miatt Európa 854 városában. A kutatók a halálesetek nagyjából kétharmadát, 32 619-et a felmelegedésnek tulajdonítják. Az Imperial College London és a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatói szerint ez a legtöbb hőséghalál a számítások kezdete óta – írta az RTÉ.
A számítás 27 uniós ország, az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc 854 városára terjed ki, ahol nagyjából 173 millió ember él, vagyis a 30 ország lakosságának mintegy 40 százaléka. Az AP-tudósítása arról számolt be, hogy az idei szám 71 százalékkal magasabb az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő nyáron, 2022-ben mért 29 480-nál. A 2003-as hőhullám nagyjából 28 000 áldozatot követelt.
A halálesetek nagyjából harmada a június 17. és július 1. közötti hőhullámban következett be, amikor a városokban átlagosan 5,3 Celsius-fokkal volt melegebb a megszokottnál – írta az NBC News. Egyes városokban 12 fokkal volt melegebb a normálisnál. Nyugat-Európában az átlagos eltérés a hosszú távú átlagtól 2,9 fok volt.
A legtöbb áldozat idős: a 85 évesek és idősebbek 22 502-en voltak, a halálesetek 45 százaléka – írja az RTÉ –, nagyjából 6000-en viszont 65 év alattiak. Az NBC News arról ír, hogy több mint 800 haláleset 20 és 44 év közötti embert érintett.
A számok becslésen alapulnak, de fontos üzenetük van
A számokat modellezéssel becsülték. A kutatók összehasonlították a tényleges nyári hőmérsékletet egy olyan világ szimulált hőmérsékletével, amelyben nincs emberi eredetű felmelegedés, majd a már publikált hőmérséklet–halálozás összefüggésekkel számoltak. A szerzők úgy látják, hogy az eljárás korábban hasonló értékeket adott, mint amelyeket később a nemzeti egészségügyi hatóságok közöltek.
A tanulmány ugyanakkor nem tartalmazza a májusi halálos hőhullámot, és csak a városi lakosságot vizsgálja. Egy társtanulmány arról számol be, hogy a 2000 és 2025 közötti időszakban ugyanabban a 854 városban több mint 430 ezer halálese történt a hőség miatt, és az éghajlatváltozásnak tulajdonítható arány 2000 körül nagyjából 40 százalékról 2025-re több mint kétharmadra emelkedett – írja a phys.org.
„az éghajlatváltozás mindenki problémája”
Pierre Masselot, az LSHTM kutatója azt mondta, hogy „az éghajlatváltozás mindenki problémája”, és „városaink rosszul alkalmazkodtak a növekvő hőséghez”, a városi hűtés, a zöldfelületek és az egészségügy bővítését szorgalmazta. Clair Barnes, az Imperial College London vezető szerzője azt mondta: „Ezek mögött a statisztikák mögött valódi emberek állnak, akik életüket vesztették.” A fosszilis energiahordozókról való gyors átállást is sürgette. Az NBC News által megszólaltatott szakértők hőségriasztó rendszereket, elérhető, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hűtést és a veszélyeztetettek rendszeres ellenőrzését javasolják.
