Az Egyesült Államok és Izrael tervet dolgozott ki az Irán elleni csapások újraindítására a november 3-i amerikai félidős választás után. A New York Times információi szerint a terv „rövid, de intenzív hadműveletet” tartalmaz, amelynek célpontjai az iráni energetikai létesítmények, az atomlétesítmények, valamint a rakéta- és drónkészletek. Donald Trump még nem hagyta jóvá a csapásokat.
A hadgyakorlatokat felgyorsították, izraeli repülőgépek Irak felett szimulálták a csapások manővereit – írja a Times of Israel az amerikai lapra hivatkozva. célpontok között szerepel a Pickaxe Mountain nevű földalatti atomlétesítmény, Trump a Time beszámolója alapján megfontolta annak megtámadását és a GBU-43/B bomba bevetését is. Egyes tisztviselők úgy gondolják, hogy egy újabb nagy csapás összeroppanthatja az iráni gazdaságot, és tárgyalási engedményekre kényszerítheti Teheránt.
Az ABC News két izraeli forrásra hivatkozva azt írta, hogy az izraeli hadsereg és az amerikai katonaság közös csapások újraindítására készült tervet dolgozott ki. A célpontok között petrolkémiai létesítmények és atomlétesítmények szerepelnének, a polgári infrastruktúrát, például az erőműveket nem vennék célba. Az egyik forrás szerint Izrael fő célja a rezsimváltás, nem a megállapodás. A Times of Israel arról ír, hogy egyes tisztviselők szerint Trump az olajinfrastruktúrát elkerülné, hogy ne emelkedjen tovább a benzinár.
A Fehér Ház álláspontja
Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője azt mondta: „Az Egyesült Államok a félidős választás előtt semmikor nem fog Iránt megtámadni.” Egy Fehér Ház-i tisztviselő nem kívánt nyilatkozni „érzékeny katonai tervekről, amelyek lehet, hogy léteznek, lehet, hogy nem”, és hozzátette, hogy Trump „minden opciót az asztalon tart”. A Pentagon nem kommentálta az ügyet, a CENTCOM közölte, hogy rendszeresen mozgat erőket, részleteket műveleti okból nem közöl.
Trump szerdán azt mondta: „Azt hiszem, a háború azonnal véget ér a választás után.” Ugyanazon a napon ellentmondó kijelentéseket tett a tárgyalásokról: előbb azt mondta, hogy „egy kicsit” zajlanak, majd azt, hogy „azt hiszem, nem tárgyalunk”.
Majd később már úgy nyilatkozott:
„Valami történni fog így vagy úgy, hamarosan. A legtöbb ember azt gondolja, hogy ez a választás után lesz, de meglátjuk, mi történik.”
A döntés kizárólag Trump elnöké, de izraeli források sem zárják ki, hogy Izrael egyoldalúan is lecsapjon, ha az Egyesült Államok kimaradna a támadásokból. Ehhez azonban amerikai beleegyezés kellene. Benjamin Netanjahu csütörtökön „tévesnek” nevezte azokat a jelentéseket, hogy Trump megakadályozta az izraeli csapásokat, amelyekről a Financial Times írt. Erről korábbi cikkünkben beszámoltunk.
Egy iráni tanácsadó a Time szerint így fogalmazott:
„Lehet, hogy rövidre akarják fogni, de mi nem fogjuk hagyni.”
Iráni tisztviselők szerint már egy korlátozott támadás is energiaválságot okozna.
Nyolc hónapja tart a háború Irán ellen
A háború február 28-án kezdődött, amikor Izrael és az Egyesült Államok csapást mért Iránra, amire Teherán rakétatámadásokkal és a Hormuzi-szoros lezárásával válaszolt. Az utolsó jelentett amerikai csapások szeptember 8-án voltak Iránban. Az amerikai külügyminisztérium Szaúd-Arábiából elrendelte a nem létfontosságú munkatársak és a családtagok távozását a húszi támadások miatt, más közel-keleti nagykövetségeken kisebb változtatások történtek, ezeket a tisztviselők a húszi fenyegetéssel hozzák összefüggésbe, nem az Irán elleni harcok újraindításával, írja az ABC.
Az izraeli parlamenti választást október 27-én tartják. A Time arról ír, hogy ha Netanjahu veszít, az átmeneti idő alatt is hivatalban maradna, és csapásokat rendelhetne el. A Times of Israel szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy ügyvezető miniszterelnökként ez politikailag nehezebb lenne. A jelentés arról számol be, hogy kicsi az esély arra, hogy a csapások még ebben a hónapban megkezdődnek, és Trump úgy is dönthet, hogy nem engedélyez katonai akciót.
