A diáklista 250 mandátumból 140-et szerzett az előrehozott szerbiai parlamenti választáson, Aleksandar Vucsics Szerb Haladó Pártja (SNS) 104 mandátumot kapott, így a diákmozgalmat képviselő párt egyedül is kormányt alakíthat – írta az Euronews. A 3 százalékos küszöböt más párt nem lépte át, a hagyományos ellenzék kiesett a parlamentből. Vucsics, aki szeptemberben lemondott az elnöki posztról, hogy miniszterelnökként induljon, elismerte a vereséget. A részvétel este hatig 64,9 százalék volt, ez a legmagasabb az 1992-es Jugoszlávia-felbomlás óta – írta az Al Jazeera. A választás eredményéről korábbi cikkünkben is beszámoltunk.

Vucsics október 20-án, Ksenia Sobchaknak adott interjújában azt mondta, hogy az ellenzék a hatalomra jutását követő tíz napon belül szankciókat vezetne be Oroszország ellen – írta az OCCRP. Vasárnap, a vereség elismerése után a Haladó Párt székházában már márciusi vagy áprilisi határidőről beszélt, és azt mondta, hogy a legjobban attól tart, hogy tavaszig szankciókat vezetnek be Moszkva ellen. Az eredményt az európai országok és az amerikai „mélyállam” támogatásával végrehajtott forradalomnak nevezte – írta a TASS.

A diáklista szeptemberben közzétett külpolitikai programjában azt ígérte, hogy Szerbia megtartja elvi álláspontját az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések ügyében, az 1990-es években saját magán alkalmazott szankciókra hivatkozva. Az október 13-i tévévitában Aleksandar Baucal, a lista ismert jelöltje megismételte ezt, hozzátéve, hogy az uniós külpolitikához való igazodás tárgyalás kérdése. Vučić pártjának politikusa, Ana Brnabić ezt a szankciók közeli bevezetésének bizonyítékaként értelmezte – írta az Emerging Europe. Az RT beszámolója szerint a mozgalom a kampányban tagadta, hogy ilyen tervei lennének.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta, hogy Oroszország kész a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fenntartására a diáklista vezette Szerbiával, és reméli, hogy az új vezetés tettei építő módon szolgálják a két ország viszonyát, de ehhez két fél kell. Elismerően szólt Vucsicsról is, aki szerinte az uniós nyomás ellenére építő módon tartotta a kapcsolatot Moszkvával – írta az RT.

Felgyorsulhat Szerbia uniós csatlakozása?

Szerbia utoljára 2021 decemberében nyitott meg uniós tárgyalási fejezetcsoportot. Júliusban az Európai Bizottság a következő megnyitását javasolta, de nyolc tagállam blokkolta a javaslatot a nagykövetek ülésén, Hollandia vezetésével, és kifogásolták azt is, hogy Szerbia nem csatlakozik az Oroszország elleni uniós szankciókhoz – írta az Emerging Europe. Ursula von der Leyen a választás után gratulált a diáklistának, és együttműködést ajánlott Szerbia uniós jövőjének előmozdításában, Magyar Péter miniszterelnök is gratulált – írta az Al Jazeera és az Euronews. Az uniós csatlakozás nehézségeiről korábbi hírünkben is írtunk.

Az energiaügy is kényes kérdés: Oroszország adja Szerbia gázellátásának nagy részét, az NIS olajvállalat pedig, amely az ország egyetlen finomítóját, a pančevóit üzemelteti, amerikai szankciók alatt áll, mert többségi tulajdonosa a Gazprom Neft. A magyar MOL januárban megállapodott a Gazprom Neft 56,15 százalékos részesedésének megvásárlásáról, az üzlethez amerikai és szerb hatósági jóváhagyás kell. Az amerikai OFAC két engedélye – a MOL tárgyalási és az NIS működési engedélye – október 30-án, pénteken jár le – írta az Interfax és az Emerging Europe. A Forbes Serbia értesülései szerint a tárgyalások október elején szinte megrekedtek, mert a Gazprom időt húz – írta az Emerging Europe.