Szerbiában vasárnap, október 25-én előrehozott parlamenti választást tartottak, amelyen Aleksandar Vucsics Szerb Haladó Pártja (SNS) a diákmozgalom által indított Diáklistával mérkőzött meg. A szavazóhelyek reggel 7-kor nyitottak és este 8-kor zártak. A felmérések szoros versenyt mutattak, a részvétel az országos választási bizottság szerint 16 órára 56,38 százalékra emelkedett. Hivatalos eredmény hétfő előtt nem várható.

A feszültség gyökere a novi szadi vasútállomás előtetőjének 2024. november 1-jei leomlása, amelyben 16 ember meghalt. Az ezt követő tiltakozásokból majdnem két évig tartó mozgalom lett a korrupció és a politikai felelősségre vonás hiánya ellen. 2025-ben a diákok tömeges tüntetéseket, blokádokat és nagygyűléseket szerveztek, májusban pedig előrehozott választást követeltek – írta az Euronews. Vucsics szeptember 9-én feloszlatta a parlamentet, majd szeptember végén lemondott az elnöki posztról, hogy a kampányt vezesse és miniszterelnökként indulhasson. Lemondásáról korábbi hírünkben beszámoltunk.

A 250 tagú nemzetgyűlésbe 18 lista, 2418 jelölt indult, mintegy 6,45 millió szavazóval. A bejutási küszöb 3 százalék, a nemzeti kisebbségek listái ennél kevesebbel is mandátumot szerezhetnek. Az SNS „Aleksandar Vučić – Egységes Szerbia” néven indult, Ivica Dačić listája a Szerbia Szocialista Pártját és kisebb pártokat tömörít. Indultak jobboldali és nacionalista listák, például a „Hiteles Jobboldal – Miloš Jovanović – Merészen szerb”, és az „Európai Szerbia” néven az ellenzéki közép is. A magyar, szandzsáki és albán kisebbségi listák a szoros eredmény esetén meghatározók lehetnek – írta az Euronews.

A Diáklista, a „Diákok győznek” vezetője Ilija Srdanović orvos, listáján nincsenek diákok: a 250 jelölt közt professzorok, színészek, orvosok, sportolók, gazdák és aktivisták vannak, akiket diákplénumokon választottak ki. A programja a korrupció megszüntetésre, a jogállamiságra, az intézményekre és az oktatásra összpontosít – írta az Al Jazeera. A 2023-as ellenzéki koalíció, a „Szerbia az erőszak ellen” akkor nagyjából 24 százalékot és 65 mandátumot szerzett, azóta szétesett.

Mit mutattak a felmérések?

A verseny szoros volt. Egy Ipsos-felmérés az SNS-nek 47, a diákoknak 40 százalékot adott, más kutatások a diákokat mutatták az élen – írta az Al Jazeera.

Mindkét tábor azt állította magáról, hogy vezet. Jelena Vasiljević elemző az Al Jazeerának azt mondta, hogy a részvétel lesz a döntő, mert a diákoknak a szokásos távolmaradókat és a bizonytalanokat kell mozgósítaniuk.

Vucsics azt mondta, hogy elfogadja az eredményt: „Ha veszítünk, elismerjük a választói akaratot”, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a győzelme utáni csalás miatti tüntetéseket gyorsan elfojtanák – írta az AP. Támogatói a gazdaság modernizálását tulajdonítják neki, kampányában magasabb nyugdíjat és közszféra-béreket, egészségügyi beruházásokat és fiatal párok támogatását ígérte. A diákmozgalmat horvátországi és montenegrói külföldi ügynökök finanszírozásával vádolta, amit a diákok tagadnak, a jogvédők szerint ugyanakkor a represszió súlyosbodott, ezt Vučić és pártja tagadja.

Gyanús ügyek: választási csalásról beszélnek

A helyi megfigyelők az AP szerint olyan eseteket jelentettek, amikor szavazólapot fényképeztek, ami választói nyomásgyakorlásra utalhat, voksvásárlási kísérleteket jelentettek. A bírálók őrizetbe vételekre, a média nagy részének arról írt, hogy férfiak megtámadtak szavazni induló embereket egy belgrádi szavazóhely közelében, az esetek számát nem tudták megerősíteni.

Magda Anastasijević, az ACLED elemzője szerint a választási erőszak nő, és eszkalálódhat, „különösen, ha az eredményeket vitatják”.

Az Al Jazeera szerint az első eredményeket a szavazóhelyek zárása után nagyjából két órával várták, Vucsics tábora nagyjából három órával a zárás után tervezett előrejelzést közölni, a hivatalos végeredmény hétfő előtt nem várható. Ha az SNS szerzi a legtöbb szavazatot, Vucsics miniszterelnökként alakíthat kormányt, ha a Diáklista elég mandátumot szerez, Szerbia új politikai korszakba léphet. Szoros vagy vitatott eredmény viszont elnyújthatja a válságot. Szerbia uniós tagjelölt, a csatlakozási folyamata azonban lelassult a jogállamisági problémák, az uniós külpolitikához való kismértékű igazodás és a Koszovóval folytatott normalizálás elakadása miatt, erről korábbi hírünkben is írtunk.