A Politico Europe által megszerzett dokumentum szerint az AfD terve nem az Európai Parlament intézményét törölné el, hanem a képviselők közvetlen megválasztását szüntetné meg: a terv szerint a tagokat a jövőben a nemzeti parlamentek delegálnák, a hazai parlamenti erőviszonyoknak megfelelő arányban. Az Európai Bizottság a tervben tisztán igazgatási szervvé alakulna, az Európai Unió Bírósága helyett pedig egy választottbírósági testület döntene a vitás ügyekben.
A döntéshozatal súlypontja a nemzeti kormányok és fővárosok felé tolódna el — bár a pontos mechanizmust (hogy ez konkrétan az Európai Tanács, azaz a kormány- és államfők testületének hatáskörbővítését jelentené-e) az elérhető tudósítások nem részletezik egyértelműen. A terv nem szólít fel Németország azonnali EU- vagy eurózóna-kilépésére — a stratégia az uniós szerződések újratárgyalására, a brüsszeli intézmények hatáskörének és a közös költségvetés csökkentésére épül. A végrehajtás célkitűzött időpontja 2029, amikor egyszerre lesz európai parlamenti és német szövetségi választás.
Népszavazás az eu tagságról
A terv valóban tartalmazza, hogy amennyiben a javasolt reformok nem valósulnak meg, a párt népszavazást kezdeményezne Németország EU-tagságáról. Ezt az elemet azonban a nemzetközi sajtó kifejezetten a párt korábbi, azonnali kilépést követelő „Dexit”-vonalától való visszakozásként jellemzi, nem egy új, radikálisabb fenyegetésként: a 2025-ös szövetségi választási program még az eurózónából való kilépést követelte, 2026 augusztusában pedig Weidel még radikálisabb, azonnali intézkedéseket helyezett kilátásba egy esetleges kormányzati szereplés esetére. A mostani terv ehhez képest egy fokozatosabb, reformalapú megközelítést javasol, a kilépési népszavazást csak végső eszközként tartva fenn. Az AfD-n belül is van vita erről: az ifjúsági szervezet és egyes európai parlamenti képviselők a reform-vonalat támogatják a radikálisabb Dexit-követeléssel szemben.
Kontextus és reakciók
Weidel, az AfD társelnöke — 2026 júliusában, az erfurti pártkongresszuson 81,3 százalékos eredménnyel választották újra erre a tisztségre —, és ő volt a párt kancellárjelöltje a legutóbbi szövetségi választáson. Az AfD jelenleg szövetségi szinten ellenzékben van, de közvélemény-kutatási támogatottsága októberi mérések szerint 26-29 százalék körül mozog, jellemzően a legerősebb vagy egyik legerősebb pártként, a CDU/CSU-val fej-fej mellett. Christel Schaldemose, az Európai Parlament dán szociáldemokrata alelnöke „frontális támadásnak” nevezte a tervet az európai demokrácia ellen, hangsúlyozva, hogy az európai polgároknak képesnek kell lenniük megválasztani és szükség esetén leváltani képviselőiket. Bírálta az AfD Oroszország-szankciókkal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontját is, mondván, egy gyenge és megosztott Európa „ajándék lenne Putyinnak”.
A párt az euró és az EU azonnali kilépésétől egy olyan stratégia felé fordul, amely elsősorban a radikális reformokat helyezi előtérbe, és csak akkor tartana népszavazást Németország jövőbeli európai és monetáris pályájáról, ha ezek a reformok kudarcot vallanának.
Az Alternatíva Németországért (AfD) eltávolodott a német eurozónából és az Európai Unióból való azonnali kilépés – amelyet gyakran „Dexit”-nek neveznek – gondolatától, és helyette az EU és az egységes valuta radikális átalakítását javasolja.
Ha ezek a reformok kudarcot vallanak, a németeket végül népszavazáson kérnék fel, hogy döntsenek az ország „jövőbeli európai és monetáris irányvonaláról” – derül ki az AfD új belső stratégiai dokumentumából.
A változásról először a német Bild újság számolt be 2026. október 4-én, amely szerint megszerezte a belső dokumentumot.
A dokumentumot szeptember 29-én vitatták meg az AfD európai parlamenti, a Bundestag és a német tartományi parlamentek képviselői, a jelenlévők között volt a párt társelnöke, Tino Chrupalla is. Nem egy újonnan elfogadott pártprogramról van szó, hanem egy belső stratégiai dokumentumról, amely egy javasolt szemléletváltást vázol fel.
A legfontosabb váltás az „először kilépés” elvéről az „először reform” elvre való áttérés. Az AfD korábban azt szorgalmazta, hogy Németország lépjen ki az euróövezetből, és végső soron az EU-ból is jelenlegi formájában. A párt 2025-ös szövetségi választási programja kifejezetten kimondta, hogy „Németországnak el kell hagynia az
