Az ukrán fővárost ért támadásokban legalább ketten életüket vesztették, és többen megsérültek; a becsapódások lakóépületeket, egy szülészetet, oktatási és egészségügyi intézményeket, valamint több telekommunikációs és adatközpontot is érintettek, ami helyszíni internetszolgáltatási zavarokat okozott.
Oroszország belsejében is fokozódott a dróntevékenység: a légvédelem több tucat ukrán pilóta nélküli repülőgépet semmisített meg, köztük Moszkva térségében, valamint a Rosztovi és Krasznodari területen, ahol olajraktárakban és ipari létesítményekben keletkeztek károk és tüzek. A szárazföldi frontvonalakon a harcok továbbra is rendkívül hevesek maradtak, a jelentések szerint több száz összecsapást regisztráltak naponta, a legintenzívebb orosz rohamok pedig a pokrovszki és kostiantynivkai szektorokban, valamint Harkiv térségében zajlanak, ahol az orosz erők közlése szerint további településeket vettek ellenőrzésük alá.
Putyint a G20-ra hívták
A diplomáciai színtéren jelentős visszhangot váltott ki az Egyesült Államok döntése, amely a decemberi, miami G20-as csúcstalálkozóra hívta meg Oroszország vezetését, ami élénk vitát szült a nyugati szövetségesek körében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ENSZ-beli látogatása során a nemzetközi nyomás fokozását és Oroszország háborús bevételeinek korlátozását szorgalmazta, emellett tárgyalásokat folytatott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel a fekete-tengeri hajózás biztonságáról és a tengeri exportfolyosók helyreállításáról. Ugyanakkor diplomáciai súrlódások is adódtak: Dél-Korea kritizálta Kijevet, amiért nyilvánosságra hozta két észak-koreai hadifogoly átadásának részleteit, miközben az Egyesült Királyság megerősítette, hogy továbbra is fenntartja az orosz oligarchák elleni szankciókat.
